| Keresés |
|
"Síromnál ne hullass könnyeket, nem én fekszem itt, nem haltam meg. Én vagyok a hűs nyári szellő, csillogó hó, folyóparton a kő. Ne gyászolj, töröld le könnyedet, nem haltam meg, e sír engem el nem temet." |
|
"Hiába ültetünk sírodra virágot, eltemettünk ide egy egész világot!" |
|
"Drága Édesapám, ki már nem lehetsz velem, Arra kérlek, mégis fogd a két kezem. Messzi távolból vigyázó szemeid vesd le néha rám, Ó bárcsak minden gondomat, örömömet még elmondhatnám. Hiányzol nagyon, s mit nem mondtam ki soha még, Szerettelek, szeretlek, hiányod bennem mardosva ég. Ha majd egyszer, eljön az idő, s újra láthatlak Téged, Átölellek, hogy hallhassam minden szívverésed." |
|
"Sokféleképpen értelmezhetjük törékeny létezésünket. Sokféleképpen adhatunk neki jelentést. De az emlékeink formálják meg a célját és adnak hozzá összefüggést. Itt találjuk az elképzelések, félelmek, szerelmek, megbánások egyéni tárházát. Minthogy az élet kegyetlen iróniája, hogy a sötétség és a fény, a jó és a gonosz, a siker és a csalódás összetartoznak. Ez különböztet meg bennünket, tesz bennünket emberré. És végül harcnolnunk kell, hogy ez megmaradjon." |
|
"Életed mint a gyertyaláng, egy szellö jött és nincs tovább" |
|
"MÍG ÉLTÉL SZERETTÉL MI ÉLÜNK SZERETÜNK." |
|
"Eltölt a keserűség, és a veszteség szörnyűsége nap mint nap földhöz vág. A való élet pedig csak megy tovább. És idővel a veszteség normalizálódik, beépül a mindennapi életbe, és néhány év múltán azon kapod magad, hogy tulajdonképpen rendben vagy. Megváltoztál ugyan, de... de még mindig hallod az eltávozottak hangját, még mindig anekdotázol róluk, még mindig mindennap gondolsz rájuk." |
|
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok." |
|
"A bölcső mely ringat, Egyszer majd elengedi a kezem, És elküld egy olyan helyre ahol biztonságban leszek, De itt siratnak majd mért megyek el.. Azért mert itt már meg szűnt a dolgom s hív a végtelen... De ne sírjatok, mert én ott leszek a szívetekben, És majd vigyázok rátok láthatatlan létemmel!" |
|
"Nem tudtál olyan rossz lenni hozzám, Hogy jobb ne légy mindazoknál, Akik az életben a legjobbak Voltak hozzám Míg élek nem feledlek és 33 év multán is csak Téged szeretlek." |
