| Keresés |
|
"Olyan hamar elmentél, Olyan hamar eltüntél, Angyalokhoz száltál, Érted mondok most imát: Nagyon hiányzol nekem s szeretteidnek kérlek szólj hozzám s szereteidhez érted élnek a szeretteid! Ámen." |
|
"Munka és küzdelem volt életed, legyen csendes pihenésed!" |
|
"Szívükben nem volt más,csak jóság és szeretet ! Isten áldja meg érte lelküket!" |
|
"Emlékedet őrzi mind, ki hű barát. Elrabolt az ár élted hajnalán, Fájdalmas szívünkből egy dallam kiált: Mért vitt téged el ez a rút világ?" |
|
"Örökké félni és remélni, Fájó szívvel a csillagokra nézni. Tágra nyílt szemekkel hinni, Hogy újra itt lesz,fogom érezni, De remény és igazság messze áll egymástól, Aki nincs többé nem jön,hiába várom... Bármennyire bízok,hogy itt lesz újra velem, De már soha többet nem fogja meg a kezem. Búcsúzni kell hát tiszta érző szívvel, S elhinni, hogy van élet, ha nincs a földön itt lenn. Valahol a felhők fölött van egy másik világ, Ahol minden szép és nem szenved senki már" |
|
"Nekem is volt ÉDESANYÁM, Féltő gonddal vigyázott rám, Hogyha elkerült az álom, Dallal csókkal elringatott, De jó lenne úgy mint régen, Hogyha ma is énekelne: ÉDESANYÁM már nem élhet, Ki vitték a temetőbe. Nem mondja már drága kincsem, Édes drága jó gyermekem, Csókolnék én kezet neki, Már nem lehet ezt megtenni. Sírkeresztjét sírva nézem, De kegyetlen az élet ! Fájós szívvel tovább megyek, Az idő eljárt felettem." |
|
"Nem a halál a szörnyű, hanem a temetés. A halál nem szerencsétlenség. Csak fájdalom azoknak akik a Földön maradnak még s egy kedves valakitől látatlan időre el kell búcsúzniuk." |
|
"Megállt a szív mely élni vágyott, pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott. Nélküled üres és szomorú a házunk, és nem hisszük el, hogy már Téged hiába várunk. Csak az évek múlnak, feledni nem lehet, hogy fiatalon tört ketté az életed. Temetö csendje ad Neked nyugalmat, szívünk bánatta örökre meg marad. Vidám arcod nem látjuk többé, de DRÁGA EMLÉKED Szívünkbe él örökké" |
|
"Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél, Nem hagytál itt, minket, csak álmodni mentél, Szívünkben itt él emléked örökre, Ha látni akarunk, felnézünk az égre." |
|
"Édesapám elment, örök álomra tért, nem aggódik többet szeretett lányáért. Könny hullik szememből, a fájdalom könnye, szívemben örök lesz drága emléked!" |