"A fejfád előtt mi is fejet hajtunk, s a nagy kékségen evezve tekints
le majd azokra kik itt maradtak, te érted még szól a harang, s a gyertyák csonkig égnek, bízom benne, hogy sóhajunk a lelkedhez ér, s meg simogat. Legyen az álmod szép."

"Arámi Miatyánk
(az eredeti Miatyánk, ahogy azt Jézus Krisztus
az anyanyelvén mondta)

Kozmosz Anyja - Atyja,
Te teremtettél mindent,
Ami a Fényben mozog.
Gyújtsd egy pontba fényedet
Mibennünk!
Teremtsd most meg
Egységed uralmát,
Hogy a Te Egy - Vágyad
A miénkkel cselekedjék,
Miképpen minden fényben,
aképpen minden alakban is!
Mindennap add meg nekünk,
Amire szükségünk van
Kenyérben és szellemi látásban!
Oldd ki hibáink szálait,
Melyek kötve tartanak minket,
Amiként mi is eloldozzuk
azokat a kötelékeket,
melyekkel másokat tartunk!
Egyesítjük a Mennyet és a Földet.
Teljesítjük igazi célunkat:
A hatalom és a tenni vágyás szeretetét,
Amely korról korra megújul.
Hittel és bizalommal megpecsételve
Egész lényünkkel megerősítjük mindezt.

Ámen

Abún d basmája.
Netkádás smák!
Téte melkútáh!
Névé cevianná ajkanná
d basmájá af bárá!
Havaán láma
d szemkanán javmáná!
Vasbvohlán
havbuáin ajkáná
daf hnan sbvokán
I haijabain
Velá tahlán
lé"

Jézus Krisztus

"Árnyékvilágban jársz most egyedül
lépteid alatt nem zizzen levél, se
fűszál meg nem hajlik, s én
követlek a túlsó partig, ahonnan
még visszaintesz nekem, de
ezt csak én látom, más senki sem
Lábad nyomát lassan és könyörtelenül befújja hóval
a hideg tél, az éj sötétje eltakar,
s csak éntudom, hogy itt voltál
s elköszöntél..."

"Végrendelet


Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.

Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.

Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.

Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
Kétségeim az örvényekbe szórom.

A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol - és mindenütt leszek."

Reményik sándor

"Én úgy szerettelek Téged, hogy jobban nem lehet. Ha nem is mindig voltam Veled, sosem voltam ellened. Hiányzol Laci!!!"

"köszönjük, hogy éltél és minket szerettél!! Szivünk soha nem felejt, amíg élünk Te mindig velünk vagy!! Szeretteid: Feleséged Éva Lányaid:
Brigitta és Szilvia, vejeid: Laci mindkettő"

"Én úgy szeretlek, hogy jobban nem lehet! Ha nem is voltam mindig Veled, sosem voltam ellened!"

Évi a feleséged

"Az elmúlás
Nekem felfoghatatlan,
hogy egyik nap még itt van,
még beszél,jár,simogat,
másnap pedig az űr csak,
ami marad.
Nekem felfoghatatlan,
hogy született,itt volt,s távozott,
csak az emléke él,
mit maga után hagyott.
De emléke él és élni fog,
míg az én szívem e földön még dobog.
Örzöm a képét,a mosolyát,
a hangját,s minden gesztusát.
Örzöm a mozdulatait,
mely bennem él mind a mai napig,
örzöm a felém közvetitett gondolatait,
a nekem elsuttogott szavait.
Mert nem halt meg Ö, még mindig él-nekem-
csak messze távozott,hol meg nem érinthetem"

"Ha egy könny csepp.
Gördül végig az arcunkon,
Az azért van mert,
Szeretünk és hiányzol nagyon,
Bennünk él az arcod,
S egy végtelen szeretet,
Amit tölünk senki soha el nem vehet."

"megállt egy sziv"