Drága édesanyám a legjobb feleség,  anyuka és nagymama volt. Nagyon jó ember volt, becsületes, segítőkész, aki imádta az unokáit. A családjáért mindent megtett, Egy igazi lélek ember volt.   Még csak három hét telt el, de számomra felfoghatatlan, hogy nem láthatom, nem hallhatom a hangját. HIÁNYZIK NAGYON! ! ! ! ! Nem vársz már engem ragyogó szemekkel, nem örülsz már nekem szerető szíveddel. nem hallhatom De egy könnycsepp szememben Érted ég, és egy gyertya az asztalon Érted ég. S bennem él egy arc, egy végtelen szeretet, amit tőlem soha senki el nem vehet. Múlnak a napok és gondolkodom, Néha egy könnycsepp folyik az arcomon. Ülök a csendben és elmélkedem, Anyám, miért hagytál el engem? Szívem olyan nagy, hogy mindent odaadnék, Csak még egyszer hozzád közelebb mehetnék. De távol vagy tőlem, még akkor is ha látlak, . . . Ez a távolság csupa- csupa bánat. . . . Telhetnek hónapok, múlhatnak évek. Szívből szeretlek, s nem feledlek Téged!              

"Csak a jók mennek el" _    Nyugodj békében drága jó Apám!

A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodna k - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert már nincs, aki megértse." Ez a legszentebb kötelezettségek egyike, amellyel a barátok, a családtagok tartoznak egymásnak. Nem hagyják kialudni az emlékezés lángját, így aztán, ha valaki meghal, nem tűnik el azonnal és nyomtalanul a világból, valamilyen szinten tovább él, legalábbis addig, amíg azok élnek, akik szerették. Az ilyen emlékezés fontos fegyver az élet zűrzavarai és a halál ellen, ez biztosítja a folyamatosságot a generációk között, hozzájárul a rendhez. Nyugodjon békébe. Éva,Renátó,Józs i.

Soha sem felejtelek el szeretlek APu

Egy ember aki nagy űrt hagy maga után és nem pótolható, szerette a családot, sportot, életet.

"Virágerdő sűrűjében pihen egy szív csendesen. Rég nem dobban családjáért, messze vitted Istenem! Telhetnek hónapok, múlhatnak évek, Akik szívből szeretnek, nem felednek Téged! "

A csillagok ragyogása volt két szemében, Nap tündöklésénél szebb volt mosolya! Elindult egy lélek, tovább szállt, távolra tőlünk, mely nagyon fáj!

 

Csak  elmúlás , és kész, a dalnak vége szakad, De annak rosszabb, aki megy, vagy annak, aki marad? Mert elmenni látnak, így övék a bánat, Értetlenül állnak, az emlékek fájnak, Csak vágynak utánad, mindenük a gyász, Közben azt se tudják, valójában merre jársz. Később jónak öltözve az idő lép közbe, Hogy a bánatot az elmúló napokhoz kötözze, S ha a feledés gyomja a sírodra nő, Nem utal rád más, csak egy megkopott kő. Sub Bass Monster  

Egy nagyon jó édesanyát, nagymamát veszítettünk el! Mindig szívünkben él!

 

 

  Életünk gyöngyszeme voltál, Minden napon ránk ragyogtál. . Bájos orcácskáddal ránk Most végsőt mosolyogtál. . . Kimondhatatlanul fáj, Hogy bennünket itt hagytál. . . Rád emlékeztet a szobád, A hangod, mely szavakat próbál. . . Könnycseppjeink csak folynak, mint Véget nem érő zokogás.. Az ég is beborult, az eső szakadni kezd. . Sír mindenki, a fák, a szelek. . . Suttogásukban ott hallani "Gabi Mama" a neved. . Szívünkben őrizzük örök emlékedet! !

 

Hajdúhadház,Tán csics Mihály utcai lakos, 3 gyermek édesanyja és 4 unoka nagymamája..