"Édesanyám nyugszik e nedves hant alatt,
Az Isten adjon neki boldog álmokat.
Elvitte magával a vidámságomat És most a sírás fojtogat.
Koszorúk közt gyertya lángja serceg csendesen,
Nézem ahogy tövig ég és lassan elpihen.
Drága jó anyám, Én most tőled búcsúzom,
De találkozunk még, tudom.
Nem rég voltam gyermek s te fogtad a kezem,
Este, amíg elaludtam, meséltél nekem.
Én komisz voltam sokszor és néha szemtelen,
De te csak néztél kedvesen
Megbántam már százezerszer minden bűnömet,
Bocsásd meg , ha fiad néha nem volt jó gyerek.
Tőled kaptam mindent, a jót, a szépeket,
Köszönöm a boldog éveket!