Te vagy a legfényesebb csillag, mi felragyog, ha elveszek. Te lettél a legGyönyörűbb szó, mit embernek kimondani lehet. Amit ígértem Neked, betartom! Vagy ne legyen a nevem a Szív Őre, én őrangyalom. Ha visszahozhatna vers, tudod, hogy megírnám. S a perceket, melyeket Nélküled töltök most. . . nem siratnám. Szállj most a széllel, zuhanj minden esőcseppel, táncolj minden napsugáron, túl vagy már a sok fájdalmon. Hálás vagyok, hogy voltál nekem, s csodával ajándékoztad meg az életem. Örökké Életem, örökké. . . (Párod)