" Marianna Őszinte, Önzetlen, Odaadó, Segítőkész, Életvidám " és sorolhatnám a jelzőket! ! ! ! !

Nagy veszteség annak aki nem ismerhette és már nem áll módjában megismerni.

Még nagyobb veszteség azoknak, akik ismerték, Családtagként, Emberként, Kollégaként, Barátként, vagy egyszerűen ez mind együtt!

Ha azt mondom színes egyéniség, akkor a szivárvány jut róla eszembe! Miért? ? Jogos a kérdés!   Elsősorban a Sugár Suliban volt pedagógus + fejlesztette a részképességgel küzdő diákokat, nagy szeretettel és odaadással. Munkáját nagy önzetlenséggel végezte, számára a gyerek voltak a minden. Emellett Grafológiával is foglalkozott, és még sorolhatnám mi mindenhez volt végzetsége és nem utolsó sorban szakmai tudása! ! !

Nehezen találom a szavakat talán nincs is megfelelő szó az érzésre,

Az hogy „Üresség " , „Bánat" , „Fájdalom ” Talán egyik sem, vagy mind együtt!

Emlékek törnek fel és könnyeim között, Pereg egy film az eltöltött szép évekről, közös percekről, órákról, át beszélgetett délutánokról és estékről.

„Reményke dtem, hogy csak egy rossz állom, de nem az, már tudom.

Elmentél tőlem, oly messzire oly távol, de Szívemben mindig itt élsz, míg élek!

Emléked és szereteted nem veszi el soha senki ezen a világon! ”