Az elemi iskolát Berettyóújfalu Református Elemi Népiskolájában végezte, szorgalmas, jó tanuló, a világra nyitott, érdeklődő gyermek volt. Az iskola mellett a családi munkarendben már kicsi korától komoly feladatai voltak. Reggel 5 órakor libákat hajtott a legelőre, majd iskolába ment, a tanulás után pedig szüleinek segített a ház körül. Nővére, Julianna, meghatározó személy volt az életében. Nénje – ahogyan mindig nagy tisztelettel hívta - aktív szerepet vállalt nevelésében, munkára, vallásosságra, jó erkölcsre és illemre tanította őt.

Az elemi iskola után tehetségének és szülei fáradhatatlan segítségének köszönhetően tanulmányait középiskolában folytathatta, a berettyóújfalui Magyar Királyi Állami Gróf Tisza István Polgári Fiúiskolában, ahol az egyetlen paraszt- származású gyermek volt az osztályában. Diákévei alatt cserkész volt, sokat olvasott, később hobbija lett a galambászat és a bélyeggyűjtés.

Egy napon, amikor szülei tengerit daráltatni vitték magukkal a közeli malomba, a gépek és gabonák láttán feltárult előtte egy álomvilág, amely végérvényesen meghatározta életpályáját. A nagybetűs életbe kilépve nyilvánvalóvá vált számára, hogy a malomiparban helyezkedik el, ahol először inas, majd molnár, később főmolnár lett. Munkájában eltöltött hosszú évek alatt Baranyától Szabolcs- Szatmár- Bereg megyéig számos malomnál megfordult, ahol szakértelmének köszönhetően az iparágban jelentős hivatali pozíciókat töltött be. Későbbiekben a mátészalkai Terményforgalmi Vállalat vezető helyettese lett és innen ment nyugdíjba. A malomipart érintően több újítását országosan is elismerték.

1946- ban vette feleségül Benei Erzsébetet, akivel – annak haláláig - 1993- ig békességben, szeretetben élt. 46 évi boldog házasságukból 3 gyermek született: Erzsébet, Anna és Katalin, akiket tisztességben, szeretetben neveltek. 7 unokája és egy dédunokájára született, akikre mindig végtelenül büszke volt. Látogatásaik alkalmával boldogan hallgatta sikereiket, előre jutásukat az életben, szívén viselte családja minden tagjának sorsát.

1958- ban költözött Vásárosnaményba és itt élt haláláig. A város megbecsült polgára volt. A Képviselő- testület bizottságának tagjaként felelősséggel végezte a rá bízott feladatokat, nyugdíjas klubtagként örömmel vette ki részét a programokból. Aktívan élte nyugdíjas éveit, dolgos ember révén kereskedőként is megállta a helyét az életben. A gergelyiugornya i strandbazár mindenki „Bandi bácsijakéntR 21; odaadó szeretettel teljesítette az idelátogató turisták kívánságát. Szabadidejében sokat olvasott és televíziózott, irigylésre méltó könyvtára és videokazetta- gyűjteménye volt.

2006 áprilisában megromlott egészségi állapota, emiatt a helyi idősek otthonába költözött, ahol az intézmény maximális ellátásában részesült, s ahol az otthon orvosának, vezetőjének és munkatársainak gondoskodása, szeretete vette körül.

Kitűnő szellemi állapotának köszönhetően életének utolsó percéig hasznos, jó tanácsokkal látta el a hozzá fordulókat, körülötte lévőket. Az évek során szerzett tudását, tapasztalatait is szívesen osztotta meg másokkal. Egészségi állapota az évek során tovább romlott, emiatt elvesztette látását, mozgása korlátozottá vált. Papp András 2012. április 9. napján lelt örök nyugalomra.

Személyében a család utolsó és legerősebb bástyáját vesztette el, akire mindig számíthatott, aki védelmezőként őrködött felettük. Papp András a gyermekeinek, unokáinak és dédunokáinak írt életrajzi művében az alábbi gondolatokkal búcsúzik:

„Útravaló ul adom azon intelmemet, melyet akarom, hogy megfogadjatok: A család összetartó ereje minden nehézségen átsegít benneteket! Becsüljétek, szeressétek egymást! Igaz szívvel kérem a jó Istent, hogy a ti életetek útja könnyebb legyen, mint az enyém volt. Szerető édesapátok, nagyapátok, és dédipapa. ”

Papp András búcsúzik: szere tett lányaitól: Erzsébettől, Annától és Katalintól, vejétől: Istvántól, szeretett unokáitól: Istvántól, Andreától, Zsuzsannától, aki mindig mellette volt, Rékától, Erikától, Vivientől és Istvántól, kedves dédunokájától Dávidtól, István unokája feleségétől, Évától és annak családjától, Andrea unokája vőlegényétől, Balázstól, Vivien unokája barátjától, Endrétől, Lakatos Bélától és családjától, kedves, távolban élő rokonaitól: a Szatmári és a Benei családoktól sze retett felesége rokonaitól, unokatestvérétő l Bartáéktól, jó barátjától Veres Istvántól, orvosaitól, az idősek otthona intézmény vezetőjétől, munkatársaitól, gondozóitól és lakóitól, a nyugdíjas klub volt vezetőjétől és tagjaitól, a termálfürdő volt dolgozóitól, kedves Bessenyei György utcai szomszédjaitól és lakóitól, akik az otthonban is látogatták, tartották vele a kapcsolatot, a malomipar dolgozóitól, akik ismerték és szerették, minden ismerőstől, baráttól.