" Ha tudtam volna, hogy utoljára lép ki az ajtón,  
szorosan átöleltem volna, hogy ne hagyjon itt.  
Ha tudtam volna, hogy utoljára mosolyog én rám,  
visszamosolyo gt am volna rá én is csendesen és némán.  
Ha tudtam volna, hogy utoljára hallom a hangját,  
figyeltem volna Rá, hogy halljam, ha érzem a hiányát.  
Ha tudtam volna, hogy utoljára kér lehetetlent,  
még ha tudom is, hogy hiába, megtettem volna mindent.  
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó álma,  
vigyáztam volna, hogy nyugodtan még tovább álmodja.  
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó napja,  
higgye és tudja, hogy szeretem, arra kértem volna. "

" Köszönöm, hogy lelked a lelkembe írtad,  
Nincs felettünk hatalma a sírnak.  
Örök az arcod, nem száll el a szavad,  
Minden mosolyod a lelkemben marad! "

ÚGY HIÁNYZOL ! ! ! !