A sárospataki Református Kollégium ének- és zenetanára (1904- 1925) . Szerelmi dalokat, kuruckesergőket , himnuszokat, indulókat, diáknótákat, egyházi énekeket, hazafias melódiákat komponált. H. Bathó János életében kb. 200- 250 művet alkotott.

Dolgozott Nagyszőlősön (Kárpátalja, ma Ukrajna) , Marosvásárhelye n, Sepsiszentgyörg yön, Sárospatakon (Anyaország) , majd Munkácson (Kárpátalja, ma Ukrajna) telepedett le.

„Tanulmán yait Sepsiszentgyörg yön kezdte, Nagyenyeden folytatta, és Budapesten fejezte be. (A tanítói alapképzettségé t, igazoló oklevelet Székelykeresztú ron állították ki. ) Vargáné Bathó Ilona szerint Nagyszőlősön kapta első állását. Ezután 1901- ig a marosvásárhelyi nagytemplom főkántora volt; egyházi szolgálata mellett éneket tanított a város főgimnáziumában és polgári leányiskolájába n. Marosvásárhelyr ől Sepsiszentgyörg yre került; az ottani tanítóképző őt bízta meg az ének- és zeneórák ellátásával.

H. Bathó János sepsiszentgyörg yi oktató- nevelő tevékenységét hagyta abba az emelkedést és rangot jelentő sárospataki tanári állás kedvéért. Itt 1904. szeptember 1- jén állt munkába; a református kollégium ének- és zenetanára lett.

Tanári munkája közben bebizonyította komoly zeneszerzői adottságait: szerelmi dalokat, kuruckesergőket , himnuszokat, indulókat, diáknótákat, egyházi énekeket, hazafias melódiákat stb. komponált.

Kijutott neki az elismerésből is. Kacsóh Pongrác – a János vitéz és a Rákóczi c. daljáték szerzője –, aki 1911- ben a kormány képviselőjeként részt vett Patakon az érettségin, nagyra becsülte a muzikalitását; az 1912- ben megjelent Bathó- nótákhoz előszót írt. Horthy Miklós, a kormányzó is kellően értékelte zeneszerzői kvalitásait: 1923- as pataki látogatásakor a Bathó- művekből rendezett kórusbemutató után személyesen gratulált a komponistának. 1930- ban a sárospataki főiskolai kórus örökös tiszteletbeli karmesterévé választotta. 1934- ben a Magyar Írók és Zeneszerzők Egyesületének országos pályázatán ezüst oklevéllel jutalmazták, 1942- ben a Múzsa Zeneműkiadó Vállalat pályázatán aranyérmet nyert. Kiváló tanári munkájának és zeneszerzői érdemeinek híre hamar bejárta az országot: a művész nemcsak iskolai ünnepélyeket, hanem hangversenyeket is szervezett.

A Sárospataki Református Kollégiumból – 21 örömben és bánatban bővelkedő év elteltével – 1925. szeptember 1- jén ment nyugdíjba. A trianoni Magyarország területéről Munkácsra költözött; csehszlovák tartózkodási engedélyének bevonásáig kb. négy évet töltött a városban. Majd visszatért az anyaországba; csaknem egy évtizedig maradt itt.

H. Bathó János kétszer nősült: mindkét házasságából születtek gyermekei. Nyilván munkácsi származású második felesége unszolására, feltehetően 1939- ben szánta el magát a Magyarországhoz visszacsatolt Kárpátalján való megtelepedésre. Ott élte át a második világháború szörnyűségeit, az újabb államfordulatot , a szovjethatalom embertelen éveit. A zeneoktatáshoz, a magyar zenekultúra terjesztéséhez azonban mindvégig hű maradt. Munkácson halt meg 1956. június 17- én. Végső nyughelye a város temetőjében van. A nevezetes személy tisztelői 1990- ben Munkácson, 1991- ben Sárospatakon emléktáblával jelölték meg azt a házat, amelyben lakott.

H. Bathó János életében kb. 200- 250 művet alkotott. Ezek közül nem mindegyik jelent meg nyomtatásban. 40- 50 műnek a kézirata még a szerző életében elkallódott vagy ma is lappang valahol. Alkotásainak nagy része ismert; közülük jó néhány napjainkban is fel- felhangzik a magyar nótát szeretők ajkán. A pataki diákok a csengőbúcsún vagy az érettségi találkozók alkalmával elfogódottan szólaltatják meg a Bodrog partján van egy város és a Válásra int immár az óra kezdetű dalt; a vendéglőkben el- elhúzza a cigány, hogy Fehér galamb száll az égen. Bizonyára a munkácsi felnőttek és fiatalok között sem ritka, aki tudja, a Sírjon, sírjon az a nóta, vagy a Leszedték a turulmadárt kezdetű éneket; társaságban az emberek eldúdolják, hogy Várlak, hazavárlak. S talán az egész magyar nyelvterületen otthonosan cseng, még a Kesereg a holló vagy az Asszonyom, ne írjon melódiája; és megdobogtatja a hívők szívét Ady Endre megzenésített verse, Az Úr érkezése, ha orgonakísérette l előadják valamelyik templomban.