>Aki igazán ismerte, mindenki szerette. Ő volt a világ legjobb, legaranyosabb Anyukája és Nagymamája. Mindennél jobban szerette gyermekeit és unokáit! ! ! ! Drága gyermekeim és unokáim:" Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok. Hisz Napként az égen nektek ragyogok. Ha szép idő van és kék az ég, jusson eszetekbe sok szép emlék! Ha rám gondoltok soha ne sírjatok! Inkább a szép dolgokon kacagjatok! Ha telihold van, az értetek ragyog, s azt jelenti, hogy boldog vagyok. Ha hullócsillag száll az éjféli égen, akkor mondjatok egy imát értem! Én is imát mondok majd értetek, hogy boldog lehessen a szívetek! Ha rám gondoltok soha ne sírjatok! Hiszen szívetekben jó helyen vagyok! " Mi itt maradtunk, nekünk még itt van dolgunk, de arcodat, mosolyodat, mi a szívünkben hordjuk. Szeretünk és szeretni is fogunk, ameddig élünk, ha azt akarjuk itt legyél velünk, a csillagokra nézünk. A csillagokat nézve, mást már nem kivánhatunk, csak annyit, legyél boldog ott ahol mi még nem járhatunk, s néha nézzél le ránk, kiket itt kellett hagynod. Szeress minket, vigyázz ránk, mást már nem kivánhatunk! Jó lenne újra beszélgetni veled, melléd ülni s kezemben tartani a kezed. Elmesélni neked, ha boldog vagyok, vagy ha bánat cseppje szememben ragyog. Hiányzol és néha nem igazán értem, miért mennek el azok, kik fontossak nékem. Fáj, ha rád gondolok s megszakad szívem, bár évek teltek el, de kín gyötri lelkem. Szeretlek! Bár gondolom tudod, hogy szívemben egy zugot csak számodra tartok! Itt mindig lessz helyed és biztosan érzem, találkozunk mi még valahol a létben! ! !