Született:
Elhunyt:
🖤Lukács Józsefné (Hoffmann Ilona)🖤
Született: 1942.11.01. Tarany
Elhunyt: 2011.08.06. Veszprém
Élt 68 évet
🖤 Lukács József 🖤
Született: 1938.09.11. Peremarton
Elhunyt: 2016.02.15. Berhida
Élt 77 évet
Mikor a gyászban,a fájdalomból könny csorog.
Szemedből a szívedig,mi gyorsan feldobog.
Hiába telnek múlanak az évek el.
Még mindig látod de ha nyúlsz felé nem éred el.
Minden emlék és kép előtör.
Veled marad örökre amit megőrzöl.
Amíg egy nap utána indulsz keresni.
Mert hiányzik kit szeretsz és nem bírod eltemetni....
"Ott vagy most már,ahol senki se lát.
Ott vagy most már,ahol semmi sem fáj!
Ott vagy ahol már nincsenek kérdések.
Ami utánad maradt színtiszta érzések!
Gondolatban sírodnál suttogom a neved.
Gondolatban sírodnál megfogom a kezed.
Gondolatban azt kívánom,hogy legyél itt velem,
És Te ott vagy,mert érzem,hogy szorítod a kezem.
S ha majd én is egyszer lecsukom a szemem,
Ne fájjon már semmi,csak Te ott legyél velem.
Ne sírjon az,ki akkor nem jöhet velem,
Mert aki utánam jön,annak majd én nyújtom a kezem!"
A test és lélek elválik,
S úgy érzed hazugság,
Hisz ő már most hiányzik,
S hiszed, az élet badarság.
Szeretnél megszűnni,
Hogy csak vele lehess,
Hogy ne kelljen elválni,
Ismét vele nevethess.
De ez a rút, csúnya,
Hátborzongató élet,
Őt más vizekre sodorta,
Ahol nem számítanak az évek.
Szárnyakat kapott,
Fehér hosszú ruhát.
Talán boldog is ott,
Otthon érzi magát.
Reméled, hogy visszatér,
Érzed hideg éjszakán,
Lágy kezeivel hozzád ér,
S meg is ölel talán.
Aztán rájössz, nincs ott,
Hisz nem is él már,
S te csak a levegőt karolod,
S közben a szíved fáj.
Lassan megnyugszol,
Hiányától ordítani tudnál,
Csöndben elalszol,
Hogy ne lássák, ismét sírtál...
"Megállt egy szív, mely élni vágyott,
pihen az áldott kéz, mely dolgozni
imádott.
Nélküled üres és szomorú a
házunk,
és nem hisszük el,
hogy már Téged hiába várunk.
Csak az évek múlnak, feledni nem
lehet,
hogy fiatalon tört ketté az életed.
Temető csendje ad Neked
nyugalmat,
szívünk bánata örökre megmarad.
Vidám arcod nem látjuk többé,
de DRÁGA EMLÉKED szívünkben él
örökké.
Elmentél tőlünk egy csendes
alkonyon,
Köszönni, búcsúzni nem volt
alkalom.
Az idő nem gyógyítja sebeinket,
Mert Te igazán szerettél
bennünket.
Egy célod volt: a családért élni,
Ezt a halál tudta csak széttépni."
Első gyertya meggyújtva: 2011. 08. 11.
0 gyertya ég az eddig gyújtott 39417 közül.