" Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok, hiszen Napként az égen nektek ragyogok! Ha szép idő van, s kék az ég, jusson eszetekbe sok szép emlék. Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok, inkább a szép dolgokon kacagjatok! Ha telihold van, az értetek ragyog, s azt jelenti, hogy boldog vagyok. Ha hullócsillag száll az éjféli égen, akkor mondjatok egy imát értem! Én is imát mondok majd értetek, hogy boldog lehessen szívetek. Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok, hiszen a szívetekben jó helyen vagyok. . . "

Greg Schreiner : Ne állj meg sírva

Ne állj meg sírva nyughelyem előtt,
Ne hidd, hogy alszom, hisz ott sem vagyok.
A halkan fúvó szellőben találsz meg,
És a hóban, mely gyémántként ragyog.
Vagyok a napfény érett búzatáblán
Őszi eső, mely gyengéden alászáll.
Ha kora reggel egyszer arra ébredsz,
Hogy madárraj száll arra szárny suhogva,
Ha szíved csendes éjben engem érez,
Én sugárzom rád, csillagként ragyogva.

Ne állj hát sírva nyughelyem előtt!
Emlékezz rám! ! !

Ha elveszítünk valakit, úgy érezzük a szívünk, szakad meg. Aztán eszünkbe jut az a sok kedves szó, azok a vicces dolgok, amiket mondott vagy tett és rájövünk, hogy nem hagyott el teljesen, itt él bennünk az emlékeinkben mélyen. .

Elmondok egy imát, és meggyújtok egy gyertyát,
lángja apró, mégis meleget és fényt ad.
E kis láng a mi üzenetünk neked:
Szeretetünk nem múlik, a szívünkben élsz!

Nyugodj békében!