http://itree. hu/memorial_pl ace/kovacs. gyulane

Látlak- e még? Minek kérdem…
Hi sz’ a milliónyi pillanat,
Ha fáj az élet lelkem ablakain
Az égbe hozzád fölszalad.

Hű barát,   jó  anya , életemnek őrangyala;
Marad j szegény, maradj vidám
S te gyere majd értem drága Édesanyám . .

Hosszan tartó , nehéz   küzdelemmel  hagytál el  bennünket . Soha nem  fogunk  elfeledni  !   Szívünkben  örökké élni  fogsz !

Nem vársz már minket ragyogó szemekkel Nem    örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp a szemünkben Érted él.  
Egy gyertya az asztalon Érted ég,
Bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
Amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
Szívből szeretünk, s nem felejtünk Téged!


Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk.
Enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk.
Az ész megérti, de a szív soha,
Hogy egyszer majd mi is elmegyünk, ahol Ő van oda.
Az élet múlik, de akit szeretünk,
Arra életünk végéig, könnyes szemmel emlékezünk