" Este Mikor lefekszem, a te arcodat látom. Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy mind ez csak álom. Elmentél tőlem nagyon messzire. Ahol dolgos kezed megpihen örökre! Itt hagytál mindent mi szép és kedves volt neked! Azt amire fel tetted az életed! Hiányod szinte elviselhetetlen . De az életnek menni kell tovább Minden nap egy pillanatra meg meg állok. Hogy érezzem, menyire is fáj a hiányod. Miért ilyen kegyetlen az élet? "