"Motoros szív, motoros lélek.."

Arnold egész életében arra törekedett, hogy az emberek a környezetében mindig vidámak legyenek. Mindig vicces, mosolygós és életrevaló fiú volt. A családja volt a mindene, bármire képes volt értük. Tele volt tervekkel, álmokkal, amiket most már a Mennyországban valósít meg Angyalként. Egy igazi CSODA volt ebben a nehéz földi világban. 🖤 

“𝐀𝐫𝐧𝐨𝐥𝐝 - 𝐚𝐳 Ö𝐫ö𝐦, 𝐚 𝐁𝐨𝐥𝐝𝐨𝐠𝐬á𝐠 é𝐬 𝐚 𝐒𝐳𝐞𝐫𝐞𝐭𝐞𝐭 𝐀𝐧𝐠𝐲𝐚𝐥𝐚” - Hartai Ákos írása🙏🏼😢💔🖤🕯️
Sötét felhők gyülekeztek a Mennyország kapuja előtt. Szép lassan mindent elborított a sötétség. Hatalmas,szerteágazó villámok csiholtak fényt egy-egy pillanatra, és azok is kutyaörjítően hangos,pokoli dörgéssel jártak. Nem csak a földet rengették meg hanem a Mennyet is...
Az eső először csak csepergett, majd rázúdult, aztán hirtelen, olyan erősen elkezdett ömleni, mintha dézsából öntötték volna.
Isten és az angyalok elképedve álltak és csak bámulták a Mennyország kapuját.
-Hogyan kerekedhetett ekkora vihar a mi tudtunk nélkül!? Nézett egymásra értetlenül Zakkiel és Ramiel (a viharok és a mennydörgés angyala.)
Ambriel, a védelem angyala csak állt leghátul, lehajtott fejjel. Közben egy könnycsepp csordult le arcáról.
Mielőtt a könnycsepp érinthette volna a puha,bársonyos, könnyed felhőt melyen az Isten és az Angyalok álltak, egyszer csak hangos kopogás törte meg a csendet.
Gábriel az álmok Angyala Istenre nézett, majd a Mennyország kapujára.
Lágyan odarepült a kapuhoz, és kinyitotta.
Hirtelen a fény akkora volt, hogy egy pillanatra elvakította azt aki az ajtóban ácsorgott.
Először csak hunyorított,majd pár pillanatra rá, szeme világa hozzászokott a Mennyország csodálatos,élénk fényéhez.
Szép lassan a homályos formákból kirajzolódott Gábriel Angyal arca.
Megszólalt Gábriel és megkérdezte az eltévedt lélektől: Hogy hívnak barátom?
-Arnoldnak hívnak... válaszolta a fiatal férfi.
Mi történt, s hogyan kerültél ide?-kérdezte Gábriel az álmok angyala.
Arnold csak lehajtott fejjel azt suttogta: Nem tudom. Én csak haza felé tartottam a családomhoz...

Gábriel, az álmok angyala ekkor már tudta, hogy ha nem a sors, akkor valami egészen más volt ennek a szörnyű balesetnek a hátterében...
Gábriel odavezette az új Angyalt Isten színe elé.
Isten komoly, szörnyűlködő arccal nézte Arnoldot, majd így szólt: Üdvözöllek a Mennyországban.
Mindazonáltal rettenetesen sajnálom. Maga az ördög felelős mindezért. Már sok-sok esztendeje azokat a gyermekeimet bünteti,akik életvidámak, és tisztaszívűek. És akiknek megvan az ereje, hogy jobbá tegyék és megkönnyítsék a földi világot,környezetük,önmaguk és családjuk számára.
Nagyon sajnálom ami történt, és sajnálom, hogy nem segíthettem rajtad. Kérlek Bocsáss meg...

Arnold nem haragudott, hiszen az ő lelke aranyból volt. Nem mocskolta be sem harag, sem neheztelés.
Szívében csak a családja iránti őszinte, tiszta, mély Szeretet és hiányérzet lakozott...

Pár nap telt el a Mennyben és az Angyalok hamar rájöttek, hogy Arnold az új angyal a családja iránt érzett mély hiánya ellenére, a leghumorosabb, legjókedélyűbb, és a legszeretetteljesebb mindannyiuk közül.
Rengeteget nevettek együtt. Arnold, ha éppen nem a többieket viccelte, vagy a szomorkodó angyalokat derítette jobb kedvre, akkor mindíg a családjáról mesélt nekik és arról, hogy mennyi csodálatos évet, szeretetet és törődést kapott tőlük.
Igazán szerencsésnek és hálásnak érezte magát, amiért ilyen csodálatos emlékekben és pillanatokban gazdag életet élhetett.
Miközben éppen Keresztfiáról, Zentéről mesélt a többi Angyalnak, és arról, hogy mennyire szereti, egyszer csak a semmiből ott termett előtte Isten.
Arnoldra nézett és elmosolyodott. Arcából mindentfelülmúló szeretet sugárzott.
Mélyen a szemébe nézett, s azt mondta: Figyellek mióta megérkeztél közénk! Nem kellett sokat tanakodnom, hogy eldöntsem minek leszel az Angyala!
Te leszel az Öröm, a Boldogság és a Szeretet angyala!
Ez a legnagyobb feladat, amit valaha Angyalra szabhattam! Eddig nem láttam senkit aki hozzád hasonló lett volna, és aki méltóbb lenne erre a hatalmas feladatra.
Isten csettintett egyet és onnantól fogva Arnold feje felett gyönyörű,fényes,ragyogó glória lebegett.
Innentől kezdve Arnold lett az Öröm, a Boldogság, és A Szeretet angyala.
A Mennyből vigyáz csodálatos családjára, és mindenkire, akinek szüksége van rá..”😓🖤🖤🖤🕯️💔💔

"Barátom!
Innen fentről látok sok csodát,
Látom, hogy te is, mint én, húzod a szarvát.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.

Barátom!
Itt fenn van sok-sok barát,
Ki motorján hitte, övé a világ.
Tudod, itt fönn az út veszélytelen,
A lenn hagyott fájdalma az égbe üzen.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.

Barátom!
Mind, aki itt van, égi motoros,
Barátai mögött tartja az iramot,
Ott vagyunk, hol azt hiszed, az utad szabad,
S szárnyunkkal emelünk, ha az ég hasad.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.

Barátom!
Az égi autópályán már nincs határ,
lelkünk szabad, itt semmi se fáj.
Tudod, a pillanatban sokszor tévedünk,
S látod, egy pillanatban ott az életünk.
De kit a földön hagytál odalenn,
Szívében csak a miért és a néma csend."