Mondtuk, lelki tàrs, az voltàl nekem, azok voltunk egymásnak. Szavak nélkül értettél és értettelek. A legjobb barátom voltàl. 

Te is nagyon hiànyozni fogsz,nem is tudod mennyire. Azt mondtad reméled ahova mész ott mi ott leszünk. Anyu,bàrhol is légy mi mindig ott leszünk középen, a szívedben, fogva a kezed, hogy ne félj. 

Kívànom neked, hogy most ahol vagy, bàrhol is légy, éld meg azokat az élményeket amikről annyiszor meséltél, amire mindig annyira vàgytàl, amit elvett tőled az élet. És egyszer elmegyünk arra a koncentre anyu. Köszönök neked mindent mit tőled kaptam, köszönöm hogy elmonhattam mi bànt, köszönöm hogy mindig tudtad mit érzek, köszönöm hogy òvtàl és tanítottàl, azt, hogy szavak nélkül értettél. Kurva szerencsés vagyok, vagyis voltam, hogy a vilàg legjobb anyukàjàt ajàndékozta nekem az élet és hogy az életem része voltàl. És most kurva szerencsétlen hogy el vett tőlem az élet, minden üres és néma.

Bennem és a Tudorkàdban élsz tovàbb, aki mondja Mama és küldi a puszikat neked. Nagyon sokat fogjuk ezeket a képeket nézgetni, a videókat mi jelenleg könnyeket csal a szembe. Nem hagyom, hogy elfelejtsen!!!

 

"Szembe jössz most mindenben

De mégsem vagy itt mellettem

Nincs itt gravitáció

Pedig súlyos bennem minden szó

Rég' tűzbe tettem két kezem

De most fázik és remeg nélküled

Úgy elmondanám, hogy mi fáj

De béna szívem és béna szám."

Így volt szép... 

 

Örökké és végtelenül szeretlek anyu. Köszönöm. 

Holnap hívlak! 

Sosem mész el igazán! Sosem engedlek el ahogy te sem tudtàl minket még az utolsó pillanatodban sem! 

Elbúcsúztàl de én még nem tudok!