Chriszt Aladár 1977.07.15-2021.01.27.

„Ne vesztegessétek rám a könnyeiteket, nem azért éltem, hogy hagyjam a világot sötétségbe borulni”

Erős, optimista ember volt, mindig volt mindenkihez valami jó szava akin látta, hogy feladni készül.

Mindig volt valami terve, mindig dolgozott valamin amivel hasznára lehet a világnak.

Védte a környezetet, védte az állatokat, védte az ártatlanul meghurcoltakat.

Egyedül volt, család nélkül mégis segített mindenkin, dacára annak mennyit szenvedett.

De az ő erős szíve se bírt ki mindent. A temérdek hamis vádat, az életveszélyes fenyegetéseket amiket ártatlanul kapott.

Végakaratának megfelelően búcsúztatása szűk körben történik, hamvait választott zenéjére Brad Fiedel: „Its over good bye” a Tiszába szórjuk.

Ahogy végakaratában fogalmaztatott:

„Senki ne költsön majd virágra, koszorúra. Vegyetek abból a pénzből csokit, sört magatoknak vagy azoknak akiket szeretek vagy vegyetek a menhelyi kutyáknak, macskáknak tápot és simogassátok végig az összeset az öregeket, kevésbé szépeket, vadakat is.

Ne vesztegessétek rám a könnyeiteket számomra a fizikai test halála megkönnyebbülés lesz.

Ez a világ kitaszított magából, nem védett meg a törvény, a munkámért kapott pénzt ellopta az adóhivatal és fáznom és éheznem kellett úgy, hogy végig dolgoztam az életemet és közben vádoltak és fenyegettek olyan dolgok miatt amiket nem követtem el.

Egyetlen fájdalmam az , hogy nem volt időm időm befejezni a „műveimet” erre az esetre hagytam instrukciókat, hogy a projektjeimet be tudják majd fejezni, ha velem valami történne.
Annyit kérnék még, hogy a rólam szóló mocskolódást tüntessék el a netről.”

Igazságot Chriszt Aladárnak mozgalom.