"Gondolok rád akkor is, mikor nem beszélek rólad.
  Ott vagy minden nevetésben, szerető ölelésben.
  Ott vagy minden hallgatásban, néma kiáltásban,
  mikor a fákon csiripelnek a madarak jelezvén ezzel,hogy újra itt a tavasz.
  Ott vagy a nyíló virágokban, a reggeli napsugárban, a hajnali ébredésben, az éjszakai csendben.
  Ott vagy minden rezzenésben és érintésben.
  A viharban hajladozó fákban, minden percben és órában.
  Itt vagy velünk tudom.
  Érzem, bár a szemem nem lát téged!"

Nagyon hiányzol, hiányod örökre megmarad, de a velünk töltött idő örökre a miénk marad