Született:
1933. 04. 28. Karancsalja
Elhunyt:
2018. 05. 27. Budapest
Üresen tátongó hiányod
nyomja a szívemet össze.
Néha a semmibe bámulok,
és onnan lesem, hogy jössz-e.
Hallani vélem a hangodat,
íme, egy ismerős illat,
van úgy, hogy szinte már kiáltok,
ölelj meg, anyám, ha itt vagy!
Számban már örökre ott marad
ételed fenséges íze.
Emlékek, ünnepek, víg kacaj
immáron albumok dísze.
Sírodnál magányos tölgyfa áll,
csendesen őrzi az álmod,
amelyben sok régi tervedet
most végre valóra váltod.
Hiszem, hogy felhőkön üldögélsz,
tudom, nem látomás mindez.
Nézel rám szelíden, s kezeddel
szeretve nekem is intesz.
( Lajkó Gábor )