Édesapám 2016. június 30-án életének 69-dik életévében örökre eltávozott közölünk! 



Hűvös őszi napon a temetőbe mentem,
de akit kerestem, már sehol se leltem.
Rátaláltam mégis, neve egy sírkőre vésve,
leültem hát csendben, a sír elé a földre.
Föld fölötte, föld alatta itt maradt a fájó gyász,
nem ölel már többé karja, koporsója néma ház.
Nem kelti fel őt már se szó, se könny, se vegyszer,
de mi nem feledjük el, hogy itt élt köztünk egyszer.
Mécsest gyújtok, s lángjában kirajzolom arcát,
újra itt van velem, látom mosolygását.
Egy falevelet helyez a szél elém a földre,
érzem, jelenlétét, így borul minden zöldbe.
Mintha arcom simogatná, oly különös érzés,
tudom, hogy jelen van, ez nem lehet kérdés.
Arca lassan halványul a lángoló fényben,
felállok a földről, s indulnék éppen.
Most már elkullogok csendben, szemeim könnyektől törlöm,
s szívemben az emlékeket örökké őrzöm.