Édesanyánk Emlékére

Kimegyek a temetőbe,
leülök a sírkövedre,
nézem megsárgult fényképedet,
szememből lassan könny pereg.

Elmesélem mostani életemet,
Érzem, hogy szemeddel figyelsz,
a tujafán megrezzen az ág,
szél játszik,vagy te üzensz,Édesanyám?

A távolból is lenézel rám,
próbálod mutatni a helyes irányt.
Sokszor hallom intő hangodat:
"ugyan már,végre szedd össze magad!"

Csendes eső ha szemerkél,
fájdalmad suttogja fülembe a szél.
Ne szomorkodj, drága jó Anyám,
nem felejtlek, emlékezem,gondolok Rád!