Szeleczky Zita - Magyar színművésznő (1915-1999)

(NEMZETÜNK KISGHÚGA)

 

''A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd a Színművészeti Akadémián diplomázott. Tagja lett a Nemzeti Színháznak, majd a Fővárosi Operett Színháznak. 1945-ben Magyaroroszág elhagyására kényszerült. Ausztira, Olaszország, Argentína után 1962-ben Los Angelesbe költözött. 1973-ben vette fel a kapcsolatot az Ősmagyar egyházzal, melynek tiszteletbeli vezetőségi tagja lett.Szoros testvéri kapcsolatot ápoltak, az egyetemes magyar ügy szolgálatában közösen munkálkodtak. Rendületlen hazaszeretete párosult az egyház tanításaival. A magyarság megmaradásának egyik kulcsa mindig az volt, hogy íróink, költőink, előadóművészeink nyíltan sorsközösséget vállaltak a nemzettel. A magyar szülőhaza gyönyörű tájait, csodás emlékeit varázsolja hallgatói elé, szívvel, szépséggel, ugyanakkor mély fájdalommal, de soha ki nem húnyó reménysugárral. 1993-ban a Legfelsőbb bíróság felmenti a koholt vádak alól. Még abban az évben megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Nem akart idegen földön meghalni, ezért 1998-ban hazatelepült. 1999-ben hunyt el. Végakaratának megfelelően Nekézsenyben, a család kriptájában helyezték örök nyugalomra.

 

Kedves Zita, a Magyarok Istene oltalmazzon az égiek között !''

(Ősmagyar Egyház)

 

 

Az emigrációs magyarság legnagyobb művésznőjét és fáklyahordozóját, Zászlós Zsóka György, író-történész e szavakkal jellemezte : 

 

'' Szépséget a békében, - hitet a háborúban, - vigaszt az összeomlásban, - reményt a hontalanságban...

Adhat - e valaki ennél többet Nemzetének ? '' 

 

- Végakaratának megfelelően ez az idézet került sírkövének feliratára.

 ( Szeleczky Zita Emlékoldal / Hendrik '' Honfi '' Péter)