Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,

Nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.

De egy könnycsepp a szemünkben érted él, 

Egy gyertya az asztalon érted ég.

S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet.

Amit tőlünk soha senki el nem vehet.

Telhetnek napok, múlhatnak évek,

Szívből szeretünk, s nem felejtünk Téged!