Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
Nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp a szemünkben érted él,
Egy gyertya az asztalon érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet.
Amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek napok, múlhatnak évek,
Szívből szeretünk, s nem felejtünk Téged!