" A szél búcsúzni szólít tőletek. Én nem sietek annyira, mint a szél, ám mennem kell mégis. " /K. Gibran/

NEHÉZ ÉLETED VOLT: NYUGODJ BÉKÉBEN ANYUKÁM::HIÁNYZ OL! ! !

 

Földmőveléssel és állatenyésztéss el foglalkozott. Életét ennek és a családjának szentelte. Szeretetre méltó szülő és nagyszülő volt. Emlékeinkben örökké élni fog! http://www. youtube. com/watch? v=1qXeFBW46r0&feature=share

  " Angyalok suhannak gyertyaláng fölött , a jövő előtt, a mult mögött. Emlékezzünk arra ki nincs köztünk, talán lelke röppen itt fölöttünk. Törékeny angyalként vigyáz ránk, az Ő lelkéért égjen egy láng! "    " Gyertyákat gyújtunk és mécseseket, ezek a fények világítsanak neked. Örök világosságban, békességben nyugodj, soha el nem felejtünk, biztosan tudod. "   Szívünkben örökké élsz!

Egy gyertyaláng megidéz egy lelket, egy láng, mely felidéz egy emléket. Nincs hangja, nem énekel, nem zenél, de a jó hang a lelkekhez, SZAVAK NÉLKÜL IS BESZÉL. . . . .

 

"   Drága Apám ! Hiányod annyira fáj, nincs olyan nap melyen ne gondolnék Rád! ! De a fájdalom majd elmúlik ha lelkünk egyszer újra egymásra talál! !

  "Valahol, a fényeken túl ami szép volt s elmúlt, újra vár valahol, az árnyakon túl újra befogad egy távoli táj ahol ő, aki elment már, ott kézenfog majd újra odaérsz, hol eleven a múlt mikor elindulsz a végtelen útra s az elveszett játékok életre kelnek és körbe kigyúlnak a fények ó régen várnak ránk az örökre szépek nincs még rá szó, milyen az a múlt- bolygó valahol, az alkonyon túl hova annyi fénylő csillag hullt valahol az álmon is túl már a harag is a múltba simult és távol a vonzástól még nyílik másik távlat az a hely, mit nem hagy el a fény soha nem üzen a földi világnak s az elégett mécsesek újra kigyúlnak és összesimulnak az évek ó, ott ébrednek ők, az örökre szépek új ország vár vissza sose enged már! "

Szerető, gondoskodó férj, apa. . , és nagypapa. Örökké szívűnkben élsz!

Egyetlen testvérem emlékére - aki nagyon hiányzik...

Elmentél pedig sok dolgod lett volna még. Mindenki szeretett aki csak ismert vagy ismer nem oly rég Meg akartad tölteni szeretettel családod életét Elmentél s veled együtt eltünt a remény Lelkünk egy darabja utadon elkísér Veled vagyunk most is, te pedig velünk vagy Mert szeretetünk irántad végtenenül nagy. Nem volt tovább. . sajnos elmentél tőlünk, Mostmár mások látják tiszta szíved fájdalmát Azokkal vagy, akik téged hagytak itt már régen Velük maradsz már odafenn az égen . . . Néha nézz le ránk kiket itt kellett most hagynod, De az arcod, mosolyod én szívemben hordom.