Küzdött sokáig, de végül a kór erősebb volt Nála.

A legjobb és legönfeláldozóbb anya, nagymami, a legerősebb és a legbátrabb harcos.     "Némán elkísérnéd felhőkön át, De az ég kapuját nem lépheted át. Engedd el, mennie kell, Hiszen ő a földnél jobbat érdemel. Így jó, nem éred el, De átölel majd, ha jó leszel. "

. . . Édesapám. . . . . . Jó lenne újra beszélgetni Veled, Melléd ülni, s kezemben tartani kezed. Elmesélni neked, ha boldog vagyok, vagy ha a bánat cseppje szememben ragyog. . . _ " Megtörténhet, hogy egy lélek hussan el valamelyik élő ember mellett, finoman megérinti a vállán vagy a karján, és folytatja útját a mennyek felé. " Alice Sebold http://yo utu. be/Z5SQ3_Pg3og Besztercebánya. . . Turul madár. . . . . Szállj szabadon. . . Arra gondoltam, elutaznék az égbe, Oda, abba a távoli messzeségbe. A mennyország kapuján bekopognék halkan, Hátha lenne valaki, ki segíthetne rajtam. Kinyitná az ajtót egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal. Vállain szárnyak, glória a fején, Angyal ő valóban, Isten mezején. Megkérdezné tőlem: Hát te honnan jöttél? Hisz még élsz, itt mit keresnél? Elmondanám neki, hogy a szív szavát követtem, Mert ideköltözött, kit oly nagyon szerettem. Nem bírom már nélküle, csak látni szeretném, Könnyes szemmel magamhoz ölelném. Megcsókolnám arcát, kezét, lépte minden nyomát, Csak hadd lássam egy percre csodás mosolyát. De az Angyal így szól: Menj haza, Kit szerettél, már itt az otthona. Látni fogod Őt, csak hunyd le szépen szemed, S akkor biztos, hogy rögtön észreveszed. Azóta én csukott szemmel járok, Mindennél szebb az, amit így látok. Mert már Ő is egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal!

Törékeny kis hölgy volt, tele szeretettel, megértéssel, kedvességgel. Gyermekei, unokái nagyon szerették hiányozni fog nekik amíg élnek! Mindig gondolunk rád mama!       Juhász Gyula: Consolatio Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

https://www.youtube.com/watch?v=ffZOT-mOaFY&fbclid=IwAR2CQvHSf8Lp-YpApt5C6zfRn6ZRVV4OJ5mlq5h2JhbPnsOY_DnMD7WIFXw https://www.youtube.com/watch?v=9Ekmn5SWEz8

Sokat gondolok Rád, szeretlek és hiányzol, nyugodj békében.

Megcélozni a legszebb álmot, kinevetni a világot, gyűjteni a barátságot, mindig szeretni és remélni így érdemes a Földön élni!

Édesanyám Édesapám!   "S ti, kik elmentetek, mindig velünk lesztek, szívünk zegzugában soha el nem vesztek, álmunkban jöttök, mi boldog könnyel kelünk, s tudjuk, mindig itt vagytok, s lesztek is velünk. . . "   Paula S. Tizzis

Drága Kicsi Angyalom! Pont ma 10 éve, hogy elmentél, de nincs az a nap, hogy ne gondolnék Rád! Esélyt sem kaptunk rá, hogy megismerjük egymást, de mindennél jobban szeretlek! Nagyon hiányzol, Drága Pici Babám, örökké szeretni foglak! ! ! Anya, akinek holt gyermeke van, A fél testével maga is halott, És húzza, vonja le, a föld felé, Mit énjéből a földnek átadott. Anya, akinek holt gyermeke van, Csak fél szemével néz a napba már, A másik szeme túl a Mindenen Holt gyermeke távol nyomában jár. Úgy jár közöttünk, mint ki messze megy, Vagy messze útról érkezett imént. . . . . Mint idegen, ki otthont nem talál, Ki valahol elhagyta fél szívét. Csak fél szíve vergődik mégis itt, Aranykalitban sajgó, bús madár, Míg itt a földön élő kedvese, Tilos addig a másik út, határ. Félkézzel végzi sok- sok dolgait S hiú viszányok fölött úgy lebeg Magasan, minden szennytől mentesen, Mint akit már nem érnek emberek. Anya, kinek holt gyermeke van, Csak félig él, lehúzza őt egy egy sír. S mikor élő fiára mosolyog, Egyik szeme akkor is csak sír. . . . Nagyon Szeretlek, Drága Pici Kislányom! ! ! ! Anya

 

Biztos vagyok benne, hogy aki ismerte, szerette. Sajnos nagyon régen "elment" már, de sokat beszélgetek Vele és sokat gondolok rá.