A legjobb édesanya

 

Egy tündér kislány, aki négy hosszú éven át kitartóan harcolt az életéért! www. zorka. cc

 

 

" Egy ember volt, még nem is olyan rég. Egy ember volt, aki már csak élt. Tragédia, szörnyű halál, s az élet elmúlik, vége már. Ó, te sors, miért vagy kegyetlen? Miért kellett, hogy egy ember elmenjen? Mert Ő nem volt rossz, nem ezt nem hiszem! Egy ember volt, s hogymiért csak volt, mondd, ó, Istenem! Egy ember volt, aki elment hamar. Egy ember volt, akit ma már a föld takar. Egy ember volt, aki már nem lehet közöttünk. Egy ember volt, akiről már csak múlt időben beszélünk. " Bithorlo moderátora és egykori rádiósa a mai napon, hosszantartó betegség után jobb létre szenderült! Emlékét soha ne feledjük! Ő már odafentről vigyáz ránk! Nyugodj Békében!

Az Ő szive megpihent a miénk vérzik. Ahalál fájdalmát csak az élők érzik. Istenünk kérünk vedd helyettünk oltalmadba őt. Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt. Egy tragikus pillanat ölte meg szivedet. Amely nem ismert mást csak a szeretetet.

Egész élete önzetlen, szorgalmas, becsületes és fáradhatatlan. önmagát soha nem kímélő munkában, családjával szemben gondoskodó és mindig aggódó szeretetben telt el. Nagyon szeretett minket.                

Utazásomnak vége,   a végállomásra értem.   Cserélődtek az útitársak,   a vonat is irányt váltott.   Átszálltam olykor magam is,   várakoztam az állomáson,   akadt ott szerető társam.   Ott maradtam volna boldogan,   de sorsom parancsa: utazom  tovább, mert a végzettel  szemb e nem szállhat az ember.   Fárasztó volt a hosszú út,   megfogyatkozo tt a poggyászom,   elapadt a kíváncsiságom.   Az ablaknál bóbiskolok,   már nem csodálom a tájat,   várnak rám " régi" barátok.   Megtalálom a fejfámat.

Ma szomorúbb lett a föld, s fakóbb az ég színe egy szív állt meg örökre a mi Apukánk szíve. "   Drága apukám. Ma láttalak és mosolyogtál, s közben szép nyugodtan aludtál. Kisütött a nap mikor elváltunk, innen tudtam hogy jó volt látnunk. Éreztem a boldogságod , hiszen te nem voltál távol. Drága lelked mellettem állt , hisz én éreztem a kellemes borzongást. Angyalként élsz eztán köztünk és te vigyázod minden léptünk. Ezután ha égre nézek , drága arcod néz rám éppen. Szereteted szerte árad, így eltörpül minden bánat. Érezzük a szíved melegét, kívánunk neked odafönt sok- sok nyugodt békét! ! ! ! ! ! ! ! ! ! Most felnézek, és kinyitom az eget még egy percre, hogy elmonjam Neked, hogy megnyugtassalak , nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a lelkembe zárva, s most én őrizlek, védelek, míg felettem is elszállnak a hűtlen évek. S mielőtt bezárulna az ég, még két szót felkiálltanék, mit ritkán mondtam, azután elengedlek: Apu, szeretlek! " Gyújtok egy gyertyát és gondolok rád, Bárcsak itt lennél, bárcsak tudnád. Olvad a viasz, a kanóc leég, Lelkemben bánat s a szívem sötét. A kezed már soha nem foghatom, A szemeidbe soha már nem nézhetek. . De senki nem veheti el tőlem az emlékedet. " . Annyira kínoz, annyira fáj, Hogy nem láthatlak már. Nem foghatom meg kezed, Nem simogathatom meg fejed, Nem ölelhetlek már. Annyira kínoz, annyira fáj! Nem hallom hangodat, Nem hallom léptedet, Akárho gy fülelek. Nézem fényképedet, Drá ga mosolyodat, Könn y áztatja arcomat, S így sem látlak már, Mert szememet elfedi a homály, S hangokat sem hallok, Mert hangos zokogásomMegtör i a csendet. Már csak egyre vágyom:Hogy ott lehessek Veled, Hogy átöleljelek, és elmondjamNeked mennyire, mennyire Szeretlek! " " Nem is fogtam fel mikor mellettem voltál Hogy mit ér az, hogy öszintén karoltál De most már, tisztán látok Hogy nem vagy itt igy érzem igazán hiányod Minden percben csak rád gondolok És sajnos hiába kértem bocsánatot Ennek nem igy kellet volna hogy vége legyen Bárcsak ujra itt lennél velem. " Szívet tépnek most az emlékek, Megyek , rohanok hozzád, de el nem érlek. A csend némán ráborul az égre, Szeretlek Apukám - most és mindörökre. " Elmentél tőlünk, s nem maradt más, Szívünkben űr, és néma gyász. Hiába telnek hónapok, évek, Mindig hazavárlak Téged. Hajtanám az időt arra gondolva, Hogy ami eltelik, minden egyes óra, Közelebb visz Hozzád, és Találkozhatunk újra. Akkor végre magamhoz ölelhetlek, S elmondhatom mennyire szeretlek. Szerettelek mindig, szeretlek most is, És szeretni foglak végtelen időkig. Nem feledlek Téged egyetlen percre sem, Te maradsz nekem mindig: Örökké szeretett APUKÁM! ! ! Szerető családod video:http://ww w. youtube. com/watch? v=mM5Jg- zwMcY    

A világ legjobb anyukája nagymamája anyósa testvére és EMBERE volt!!!!

  Ákos egy tündéri kisfiú volt aki December 30. - án bölcsőhalálban halt meg, és hagyott itt bennünket örökre. 2 hónapot kaptunk, 2 hónap örömöt és boldogságot. Hiszem hogy jó helyre került , az angyalok közé és ott éli tovább szép kis életét mert ő már életében is egy angyalka volt. Borzalmassan hiányzol nekünk. Apa Anya Márkó Anya, akinek holt gyermeke van, A fél testével maga is halott, És húzza, vonja le, a föld felé, Mit énjéből a földnek átadott. Anya, akinek holt gyermeke van, Csak fél szemével néz a napba már, A másik szeme túl a Mindenen Holt gyermeke távol nyomában jár. Úgy jár közöttünk, mint ki messze megy, Vagy messze útról érkezett imént. . . Mint idegen, ki otthont nem talál. Ki valahol elhagyta fél szívét. Csak fél szíve vergődik mégis itt, Aranykalitkában sajgó, bús madár, Míg itt a földön élő kedvese, Tilos addig a másik út, határ. Félkézzel végzi sok- sok dolgait S hiú viszályok fölött, úgy lebeg Magasan, minden szennytől mentesen, Mint akit már nem érnek emberek. Anya, akinek holt gyermeke van, Csak félig él, lehúzza őt egy sír S mikor élő fiára mosolyog, Az egyik szeme akkor is csak sír. Miért kell ártatlan gyerekeknek meghalni? Akkor miért születhettek meg hogy aztán egyszer csak elmenjenek?   Ákos okos volt , szép  és csupa móka. 2 hónapossan már egy kis emberke volt, az én kistestvérem akire 10 évet vártam.   És csak 2 hónapot kaptunk belőle. hol itt az igazság? ?   Ákos Hiányzol és szeretünk nagyon. ! ! ! Márkó, Anya, Apa     Azt mondjak 3 ev kell, hogy fedolgozd magadban a gyaszt! Nekunk egy elet  is keves . Hianyzol Eletem!         Köszönet azoknak akik gyertyát gyújtottak Ákoskának  https://www. youtube. com/watch? v=bhwWk5nbge0   Gyere vissza hozzánk életem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 

Beteg voltam és legyengülten lábamat eltörtem egy kis esés következtében, melyből már nem tudtam felépülni. Most már fenntről vigyázok családomra, őket nem hagyom el, a szívükben örökké élek. Köszönöm Mindenkinek, aki Értem gyertyát gyújt! Drága Édesapám, bár még szólhatnál, szívem szakad meg, hogy itthagytál. Miért van az, hogy aki elment, nem jön vissza többé? Egy emlék marad csupán, de az élni fog örökké.