Aki ismerte, mindenki tudja, hogy milyen önzetlen, őszinte ember volt, hatalmas szívvel.     "Emlék maradok. . . Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok, Hiszen Napként az égen nektek ragyogok! Ha szép idő van, s kék az ég Jusson eszetekbe sok szép emlék. Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok- Inkább a szép dolgokon kacagjatok! Ha telihold van, az értetek ragyog S azt jelenti, hogy boldog vagyok. Ha hullócsillag száll az éjféli égen, Akkor mondjatok egy imát értem! Én is imát mondok majd értetek, Hogy boldog lehessen szívetek. Ha rám gondoltok soha ne sírjatok, Hiszen szívetekben, jó helyen vagyok. . . . . "

A temetésen elhangzott vers: Azért jöttünk ma el, hogy együtt emlékezzünk Terád, Mert újra egy jó emberrel lett üresebb a világ. Nem vidít fel most minket a tavasz, a csivitelő madár, Megfáradt testedet végleg  elragadta tőlünk a halál. A tested elrabolta, de a lelked  mindhalálig itt marad velünk, Az együtt töltött évek emlékei örökre megmaradnak nekünk. Nem róhatjuk fel neked, amiért gyorsan el akartál menni, Mert úgy döntöttél, hogy senkinek sem akarsz a terhére lenni. Kalandos utad végére értél, és eljutottál oda, Ahonnan nincs visszaút, nem szólsz hozzánk többé soha. Legyen útleveled e vers, amivel a Mennyország kapuján belépsz, Integess, mosolyogj le ránk sokszor, amint odaérsz. Hiszem, hogy odafent egy még szebb világ vár Terád, Földi életed pedig, szívünkben folytatódik tovább.   Nyugodj békében! Anna és fiaid....

"Köszönjük hogy éltél és minket szerettél, Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, ha látni akarunk, felnézünk az égre. Csillagok útján utazol tovább, Ott várj ránk, ha a mi időnk is lejár.     " "Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? " "

  Mi nem váltunk el, csak Te előre mentél . . . Olyan csend van így nélküled, hogy még szinte hallani, amit még utoljára kiakartál mondani. . .    

Nyugodjon békében !

Drága édesanyám :'(   Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél. Nem haltál meg, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, ha látni akarunk csak felnézünk az égre. A csillagok között utazol tovább, ott várj ránk, ha időnk lejárt.

, , Addig vagy boldog, amíg van aki szeret, aki a bajban megfogja kezed, s, milyen fontos is volt neked, csak akkor érzed ha nincs már veled! "       

 

Drága szeretett édesanyánk emlékére most már az Angyalok vigyázznak rád :( :(

Kónya Lőrincné Sípos Zsuzsanna nagymamám. Férje Kónya Lőrinc /meghalt 1938/, Kónya Erzsébet lányuk /meghalt 1938/. Debrecen Leiningen utca 9 szám alatt laktak.

 

A Leg leg jobb anyuci volt. Örökre szeretni foglak és nagyon hiányzol drága anyukám .