Esztike, Mamuka (Gál Jánosné)
Gyertyaláng érték: 1
Jelenleg nem ég érte gyertya.
Eddig 151 gyertya égett érte.
Az első gyertya: 2011. 03. 08. Gyújtotta: Bukó Mihályné (KATA).
Drága édesanyám. Nem gondoltam, hogy ennyire korán elmész.
Bár tudom, már csak szenvedést jelentettek neked a napok,
melyek az utóbbi évben rád virradtak. Mélyen belül rettenetesen fáj a szívem, hogy nem láthatlak többé,
de emléked örökké megőrzöm. Nyugodj békében!
2011 március 8
"Királynőnek láttam Anyám egyszerű volt, mégis királynőnek láttam, mert napkorona ragyogott őszezüst hajában, és szemében a holdsugara oly ékesen fénylett, mint csillogó gyémánt, melyre csillagtüze égett. Anyám az én királynőm volt, a legeslegnagyobb, hisz koldusként is felnéztek rá mind a gazdagok, mert szép lelkének ékessége úgy tündöklött benne, mint a világ legbecsesebb, legdrágábbik kincse. Anyám sosem kérkedett e nagy- nagy gazdagsággal, hisz bőséggel osztotta mind a két markával, mert réges- régen megtanulta, kiket megérint a szeretet, azok teszik érzővé majd a szív- nélkülieket. "
Kun Magdolna
Mindig élsz Anya
Anya! Itt állok fejfád előtt lehajtott ősz fejjel. Könnyeim nyeldesem, mely arcomról csorog. Kaparnám a málló földet gyengülő kezemmel, de látod olyan erőtlen, és elhagyott vagyok.
Nézem a rád hajló koszorúk elszáradt rózsáit. a ráfestett szavakat, amik ködharmatban áznak, s ilyenkor úgy szorítja szívem az-az égető hiány, mely eltemette meséit egy álmodó kislánynak.
Minden vasárnapom tiéd, ugyanúgy, mint régen, ilyenkor elmondom neked, hogy mi történt azóta. Néha-néha elviszem kertedből a legszebb virágot, melynek illatából érzed, mit szívem suttogna.
Számomra ma is élsz,s mindig élni fogsz, hisz itt vagy velem éjjelente a csendes félhomályban. Itt vagy a rügyező falombok tavaszt hordó ágain, s a kettőnk lelkéből eredendő örök vérforrásban.
Kun Magdolna
