Miliónyi gyertya ragyogjon ma érted Egyet közülük en gyújtottam érted😢😢

Aki ismerte, az szerette, mert egy vidám lány volt, de egy tragikus hirtelenséggel elvesztettük őt:(( Nyugodj békében "Katika"

 

 

 

ÉDESANYÁM AKI 4 GYERMEKET NEVELT FEL! MÁR NEM LÁTHATJA UNOKÁIT ÉS DÉDUNOKÁIT ! '100- ik SZÜLETÉSNAPJÁN ÉS ANYÁKNAPJÁN EMLÉKEZEK RÁ ! LEÁNYA ÉS A CSALÁDJA !

Drága Édesanyám , Emlékére.

Drága Pici Fiúcska! Nem ismertelek, nem találkoztunk soha sem. . . , mégis nagyon megrendített, ami Veled történt! Ha tudtam volna, kimentelek a pokolból, ahová kerültél. Remélem a bűnösök megkapják méltó büntetésüket, igaz az Téged nem hoz vissza közénk! De most már nem bánthat senki és pici angyalként nézhetsz le ránk. . . A kérdés bennem már százszor felmerült: hol volt az édesanyád, aki megvédhetett volna? Hogy tudott egy ilyen helyen otthagyni? Mi lehetett fontosabb Nálad? Akik látták mi történt Veled, miért nem szóltak senkinek? Hol volt egy hatóság, valaki, akinek a védelmed lett volna a feladata? Nagyon sajnálom. . . és mikor a legkisebb gyermekemre nézek, aki egyidős volt Veled, mindennap eszembe jutsz. . . drága pici bogárka! A jó Isten vigyázzon most már Rád!

Csodálatos ember volt szeretö apa! Mindenkinek egy kicsit az apukája volt tiszta szivü ! Erös ember!

Az én Apukám jó ember volt, csak egy kicsit makacs. Az orvosokat nem szerette és sajnos későn látta be, hogy baj van. Még mindig nagyon hiányzik! ! !

"Életünk legfontosabb dolgai nem rendkívüliek vagy grandiózusak. A legfontosabbak azok a pillanatok, melyekben úgy érezzük, valaki megérintett."

 

nyugodj békében barátom,

Sok szép éven keresztül neveltél Zajos világnak veszedelmeiben, Erős szíveddel, gyengéd két kezeddel, Ragyogó szemmel őriztél engem. Első lépteimet, szavaimat, Te segítetted ls láttad hajdan még, Lankás dombokon, füves psutákon Együtt sétáltunk mi nem is oly rég. Kutató szemmel te nézted, figyelted Életem mnit telik, és fejlődik, Dobogó szívem féltett hangjaiból Ezer hang, anya, csak érted kiáltik. Százezer virágból csokrot fűzni, Anya, neked még ez is kevés lenne, Nyulat futtában, madarat szálltában, Általad, érted: MINDENT csak neked, Mert szeretlek, anya, szeretlek téged     " Köszönöm, hogy lelked a lelkembe írtad, Nincs felettünk hatalma a sírnak. Örök az arcod, nem száll el a szavad, Minden mosolyod a lelkemben marad! "    " Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem. Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. "