 |
Ezt a gyertyát Papp Péter édesanyja gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: Drága emlékedre, fájó szívvel...
Ez a gyertya még 5 nap 1 óra 38 percig ég
| | | |
| |
Ezt a gyertyát Papp Péter édesanyja gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: Drága emlékedre, fájó szívvel...
Ez a gyertya még 5 nap 1 óra 38 percig ég
| | | |
 |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: hiányzol nagyon kisfiam...mindig várlak
Ez a gyertya még 4 nap 22 óra 23 percig ég
Egy angyal vigyáz rá valahol odafenn, De gyógyírt nem adhat a bánatnak idelenn. Pedig, hogyha most itt lenne velünk, Örömünnep lenne e nap nekünk. S bánatkönnyek helyett szemünkben fény gyúlna, A szeretet lenne annak lánggyújtója.
Ha egy könnycsepp gördül végig az arcunkon,
Ez azért van, mert szeretünk és hiányzol nagyon. A könny és a szeretet édestestvér, Nem szeretet, ami egy könnyet sem ér. Ki sosem sír, az sosem szeretett, Mert a könny és a szeretet egy napon született.
Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet, de a kegyetlen halál mindent összetépett.
Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél, nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Lelked elszállt, mint hó pihe a fényben, Ragyogj ránk fényesen csillagként az égen. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled. . .
Jó lenne hinnem, hogy a lelked él, Itt leng köröttem testetlen alakban, S körülcsókolja síró arcomat, Ha elgyötrődött kínban, könnyben, jajban Teéretted. Jó lenne hinnem, hogy a lelked él Egy más világon, szép fénylő planétán, Ott vársz reám csak, zengve, boldogan, Míg elfáradok e bús földi sétán S hozzád megyek. Jó lenne hinnem, hogy a lelked él, S egy új élet fénylő palástját hordod, És nézed, nézed az én könnyeim, Ki elvetettél minden földi gondot, S felém hajolsz. Jó lenne hinnem, hogy a lelked él, Ki csillag voltál itt a földi porban, És istenlelket csókoltál belém, Nem múlhatsz el Te hamuvá omoltan, Az nem lehet. Ó, hinnem kell, hogy lelked mégis él, E földi kíntól mentesülten, fénylőn, Mi vagyunk csak, kiket siratni kell, Kik itt maradtunk fájdalomban élőn Tenélküled!
Valaki elment, akit szerettem. Valaki volt a mindenem. Búcsú nélkül itthagyott. Utána csak üresség maradott. Láttam őt nevetni, boldogan. Hallottam a legyszebb szavakat, Amiket ember csak mondhatott, De elment, s a szívem megfagyott. Valaki meghalt, akit szerettem. Valaki magával vitte minden em.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: Soha nem feledünk
Ez a gyertya még 4 nap 22 óra 22 percig ég
Emlékezz rám, mikor fúj a szél, Emlékezz mikor minden véget ér. Nézz rám, fogd meg a kezem, Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem. Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem, Születtem 88, éltem halálomig. De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik. Emlékezz rám...
Elmentél. . . És most sivár a kisszoba.
Minden mozdulatlanságba merevült, A helyed üres, néma és kihűlt. Agyam lemintázott és magába zárt. Így maradsz meg - amíg élek - énnekem. Most már mindig jönnöd kell velem, Mert hordalak magamban nappal és éjjel! S ha széthullok majd porrá, röggé, Te ott leszel velem mindörökké.
Esik az eső, az ég is velem érez. Folyik a könnye m, mert Ő többé már nem lesz. Sóhajom elszáll, sötét a felhő szívemben a bánat egyre csak nő.
És én itt maradtam, nekem még itt van dolgom, De arcod, mosolyod, én a szívemben hordom. Szeretlek, és szeretni is foglak, ameddig csak élek. Ha azt akarom itt légy velem, a csillagokra nézek. A csillagokat nézve, mást én már nem kívánhatok, Csak annyit, légy boldog ott ahol én nem járhatok. S néha nézz le ránk, kiket itt kellett hagynod, Szeress minket, vigyázz ránk, mást már nem is kell adnod.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: Mindig a szívünkben élsz...hiányzol kisfiam
Ez a gyertya még 4 nap 22 óra 22 percig ég
Csöndben merengve bámulok előre,
megállt az élet, megállt egy időre. Bárhol is kereslek, nem látlak sehol, felkavartad lelkem, szívem már gyászol. Szememből könnycsepp halkan csordogál, nincsen már másom, csak emlék, mit itt hagytál.
Álmodj néha rólam, és én ott leszek Veled,
ha megérint a hajnal, korábban ébredek. Szólj néha hozzám, ha hiányzom neked, keress álmaidban és én ott leszek veled !
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: szívünkben élsz....
Ez a gyertya még 4 nap 22 óra 22 percig ég
Hol van az a csillag, amely hozzád vezet?
Hol van az a madár, mely énekli a neved?
Hol van az a szellő, mely összekócol Téged?
Hol van az az utca, amely őrzi a lépted?
Hol van az az éj, mely ringatja az álmod?
Hol van az út vége, ahol majd meg kell állnom?
Merre induljak, ha majd mennem kell?
Hol lesz a végcél, ahová érkeznem kell?
Ott ahol testben nem, de lélekben létezel.
Hosszú útra ment és csillagok vezetik,
Vezetik útját amíg csak álmodik.
Álmodjon egy öregkort, mely csodás és szép,
Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él.
Súgják meg a csillagok üzenetünk, hogy
. . . "NAGYON SZERETJÜK, "
Mondják meg azt NEKI, hogy. . .
"SOHA NEM FELEDJÜK! ! ! "
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: az idő múlik, a fájdalom csak nő, nem hoz enyhülést a múló idő...
Ez a gyertya még 4 nap 22 óra 21 percig ég
Emlékezz rám, mikor fúj a szél, Emlékezz mikor minden véget ér. Nézz rám, fogd meg a kezem, Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem. Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem, Születtem 88, éltem halálomig. De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik. Emlékezz rám...
Hogy milyen volt? Különb, mint a többi. Százszor is ezerszer is. . . És mennyi jót tudott volna tenni. Az ég is csak az ilyet szereti! Az ablakon át, ha a csillagokra nézel, Ő is ott van köztük valahol. Kérte az időt, de az meg nem állt. Hitvány győzedelmed ez! Ostoba vagy halál!
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: itt élsz a szívemben....
Ez a gyertya még 4 nap 22 óra 21 percig ég
Álmodj néha rólam, és én ott leszek Veled,
ha megérint a hajnal, korábban ébredek.
Szólj néha hozzám, ha hiányzom neked,
keress álmaidban és én ott leszek ve led !
A múltba visszanézve valami fáj,
Valakit keresünk, aki nincs már.
Temető csendje ad neki nyugalmat,
Szívünk fájdalma örökre megmarad!
A kín nem enyhül, bár telik az idő. Hónapra hónap jő. . . eltelik sok- sok idő. Az időt, mit Veled tölthettem Csak egy pillanatnak érzem, Nem maradt más nekem,
Csak
képek, álmok, emlékek. . .
Egy szál gyertya, mely végig ég, Egy élet, amely véget ért. Itt hagytad azokat, kik szeretnek Téged, De emléked örökre a szívünkbe égett!
| | | |
| |
Ezt a gyertyát Tóth István (Istvánka) Édesanyja gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: Szeretetből
Ez a gyertya még 4 nap 9 óra 15 percig ég
| | | |
| |
Ezt a gyertyát Tóth István (Istvánka) Édesanyja gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: Szeretetből
Ez a gyertya még 4 nap 9 óra 15 percig ég
| | | |
| |
Ezt a gyertyát Tóth István (Istvánka) Édesanyja gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 2 napja.
Gyújtás oka: Szeretetből
Ez a gyertya még 4 nap 9 óra 14 percig ég
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 3 napja.
Gyújtás oka: 184 hónap telt el és gyilkosaid és társaik még mindig szabadon vannak
Ez a gyertya még 3 nap 23 óra 12 percig ég
184 hónap telt el, mióta nem vagy velünk kisfiam, gyilkosaid és társaik 184 hónap elteltével is nyugodt lelkiismerettel, vígan élik világukat, mintha semmi sem történt volna...!!!
SÍRODNÁL ÁLLVA
Gyertyák égnek sírok tetején Szívembe emlékek képe lép; Szél fújta lángok, cikázó árnyak. . . Néha úgy hiányzol. Elmentél - vissza se néztél; Még el sem köszöntél. Szél fújta lángok, cikázó árnyak. . . Néha úgy hiányzol - Meddig még? A Te sírod messze, emléked oly közel; Gyertyák égnek, cikázó árnyként. . . Szél fújta lángok, sírok tetején. . . Néha úgy hiányzol - Meddig még? Perc, óra, nap, hónap, évek - arcod mosolya? Múló emlék, néma sóhaj. . . elfújta a szél; Nézem a lángot sírod tetején. . . Még úgy hiányzol - meddig még? Szívemben mindig élsz, emlékkép: Emléked elkísér az úton még. . . Nézem a lángot, cikázó árnyat. . . ÚGY HIÁNYZOL - meddig még?
Csak pár évet, pár hónapot, A végtelenben egy napot Alszol egyedül, gyermekem. Csak egyet álmodsz, és jövök, A földön itt misem örök, S melletted leszek újra én. És rád roskadok, Mindenem, Ott messze túl a Mindenen, Ott újra eggyé forradunk. Körülöttünk zeng a végtelen, De túl a földi életen Nem érhet többé semmi vész. S újra viselem gondodat, Csak még pár földi dolgomat Elvégzem, s aztán jövök. Addig az álmod szép legyen, A másvilági réteken Szebbek talán az álmok is. Aludj, aludj, s már ott vagyok, A végtelenben egy napot Aludjál addig, gyermekem.
A kín nem enyhül, bár telik az idő. Hónapra hónap jő. . . eltelik sok- sok idő. Az időt, mit Veled tölthettem Csak egy pillanatnak érzem, Nem maradt más nekem, Csak képek, álmok, emlékek. . .
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 3 napja.
Gyújtás oka: a mosolyod, az emléked örökre velünk marad...
Ez a gyertya még 3 nap 23 óra 12 percig ég
Hamar elmentél, túl hamar és fájón. Millió könnycsepp kísért utadon. Drága szíved megszűnt dobogni, Már nem hallhattad, az utolsó sóhajt, Már nem érezhetted az utolsó ölelést, Már nem láthattad a szeretteidet zokogni. A csokrok, a rózsa, mind elhervadt De a mosolyod, az emléked Örökre velünk marad.
Más világ most, ahol él, más a szó és más a fény. Tavasz, nyár, ősz és tél, nélküle fúj itt a szél. Mint amikor gyermekek sírnak, ha éjjel rossz álmot látnak, Belül úgy izzik a bánat, az emlékek csendben fájnak. Égő könnycsepp, mondd meg neki, hogy szeretjük, És amíg élünk, el n em felejtjük.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 3 napja.
Gyújtás oka: Sírodba szállt Veled, szívünk boldogsága
Ez a gyertya még 3 nap 23 óra 11 percig ég
Megállunk sírodnál csendesen, Tudjuk, hogy odalenn már Nem fáj semmi sem. Könnycsepp gördül arcunkon, Mert hiányzol nagyon. Nyugodj csendesen, Legyen békés álmod! Találj odafenn örök boldogságot!
Nem vársz már minket ragyogó szemekkel. Nem örülsz már nekünk szerető szíveddel. De egy könnycsepp a szemünkben Érted él. Egy gyertya az asztalon Érted ég. S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet, Amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Rég már, hogy elmentél tőlünk Üres lett a helyed, hiába keresünk Úgy mentél el, mint a tavasz virága Sírodba szállt Veled, szívünk boldogsága Nincs olyan nap, perc és óra Hogy Rád ne gondoltunk volna Sokszor, nappal is ébren álmodunk Nevetve jössz felénk, és újra találkozunk . . . Az álom el száll, hamar felébredünk De áldott emléked örökre itt marad velünk Pihenjél csendesen, a porló hant alatt Mi őrizzük szomorúan, édes álmodat Vigaszunk, hogy pihenni, mi is ide térünk És az örök hazában, megint együtt leszünk Mert a halál után, jön az örök élet Ott majd te vársz ránk S mi átölelünk téged!
Kőhalmon Neved , éltél és meghaltál . Egy idézet , hogy Nekem csak Te voltál ! Ott vagy lent egy karnyújtásnyira , Mégsem érinthetlek meg most már soha. Angyal vagy egy nagyon szép álom. . . . Ölelnélek , karomat kitárom. . . . De csak levegőt karolok, nem érzem tested, Mert a halál Neked már angyalszárnyat festett. Szíved már angyalszívként dobban , S lelkedért minden nap egy gyertya lángja lobban . Hiányzol , fájdalmam nem enyhül már soha , De szeretetemet nem koptatja el az idő zord foga! ! !
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 3 napja.
Gyújtás oka: Sírodba szállt Veled szívünk boldogsága...
Ez a gyertya még 3 nap 23 óra 11 percig ég
Tiéd a csend és a nyugalom, miénk a könny és az örök fájdalom. . .
Örökké hiányozni fogsz. . . .
Rég már, hogy elmentél tőlünk Üres lett a helyed, hiába keresünk Úgy mentél el, mint a tavasz virága Sírodba szállt Veled, szívünk boldogsága Nincs olyan nap, perc és óra Hogy Rád ne gondoltunk volna Sokszor, nappal is ébren álmodunk Nevetve jössz felénk, és újra találkozunk . . . Az álom el száll, hamar felébredünk De áldott emléked örökre itt marad velünk Pihenjél csendesen, a porló hant alatt Mi őrizzük szomorúan, édes álmodat Vigaszunk, hogy pihenni, mi is ide térünk És az örök hazában, megint együtt leszünk Mert a halál után, jön az örök élet Ott majd te vársz ránk S mi átölelünk téged! N e m haltam meg, itt vagyok Veled! Itt vagyok a sz omszéd szobában, hallom a hangodat, hallom, hogy hívsz. Elaludtam csupán, már nem fáj a világ. Nem haltam meg, csak a semmiben lebegek, Angyalok szárnyán szállok hozzád, s füledbe suttogom a nevedet. Felébredsz, de nem látsz engem, kétségbeesetten markolod a semmit. Pedig nem haltam meg! Létezem a szívedben, a lelkedben, az álmaidba n, az emlékedben. . .
Álmok, emlékek, szép szavak. Ez minden, ami a múltból megmaradt. Fájdalom az úr, a szív nem felejt, s, csak tűr és remél, hátha a múlt csodája visszatér.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 3 napja.
Gyújtás oka: 184 hónapja nem vagy itt velünk,kisfiam...hiányzol nagyon
Ez a gyertya még 3 nap 23 óra 11 percig ég
184 hónap telt el, mióta nem vagy velünk kisfiam... hiányzol nagyon
Emlékezzetek, csak ennyit kérek tőletek. Emlékezzetek, milyen voltam és milyen lehettem volna veletek. Emlékezzetek, s kérlek ne felejtsetek. Emlékezzetek, és a végen túl is szeressetek. Emlékezzetek, s akkor talán örökre veletek lehetek...
Emlékezz rám, mikor fúj a szél, Emlékezz mikor minden véget ér. Nézz rám, fogd meg a kezem, Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem. Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem, Születtem 88, éltem halálomig. De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik. Emlékezz rám...
VAJON KIK LESZNEK AZOK, AKIK MAJD EMLÉKEZNEK RÁM? AKIK KÖNNYCSEPPET EJTENEK A NEVEM HALLATÁN? AKIK NEM FELEDNEK MAJD. . . , MERT ÉN OLYAN GYERMEK VOLTAM, - AKIT SZERETTEK MÍG ÉLTEM, ÉS SZERETNEK ÍGY HOLTAN. . .
Hamar elmentél Túl hamar és fájón Millió könnycsepp kísért utadon. Drága szíved megszűnt dobogni Már nem hallhattad, az utolsó sóhajt Már nem érezhetted az utolsó ölelést Már nem láthattad a szeretteid zokogni. A csokrok, a rózsa Mind elhervad De a mosolyod, az emléked Örökre velünk marad.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 3 napja.
Gyújtás oka: Örökké várunk ...
Ez a gyertya még 3 nap 23 óra 10 percig ég
Az idő segít, de nem felejteni, Emlékei élnek örökké, Az Ő útja véget ért, De szívünkben él örökké.
Mindig közel vagy, mégis oly távol, én tudom egyedül, mennyire HIÁNYZOL!
Virágot viszünk egy néma sírra, de ezzel Őt már nem hozhatjuk vissza. Tudjuk, hogy nem jössz, de olyan jó várni, hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni. Míg köztünk voltál, mi nagyon szerettünk, hiányzol nekünk, soha nem feledünk.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 4 napja.
Gyújtás oka: 184 hónapja nem vagy itt velünk, kisfiam...hiányzol nagyon
Ez a gyertya még 2 nap 23 óra 30 percig ég
Amikor árnyamat felissza a nap, Keress meg engem a nagy fák alatt, A hulló levelek mesélnek neked, Amikor majd én már nem leszek. Látni fogsz és hallod a hangomat, Simogasd meg majd akkor az arcomat, Mert általad, benned élek tovább, Én sem élhetnék ha te nem volnál, De amíg te élsz én is itt leszek, Mindent itt hagyok, semmit nem viszek, Tied marad az ölelés, tied a szívem, Ezt nem veheti el tőled már senki sem, És a szemedet majd bármikor behunyod, Mint a mesében én azonnal itt vagyok, És vigyázok rád amíg van benned élet, Mert amióta nem vagyok, már benned élek.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 4 napja.
Gyújtás oka: nyugodj békében kisfiam
Ez a gyertya még 2 nap 23 óra 29 percig ég
Tiéd a csend és a nyugalom, miénk a könny és az örök fájdalom. . .
"Nincs hazatérés többé Mikor útra keltem, még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó utam. Nem térek hozzátok vissza, többé soha, hogy sorsom velem ily mostoha. Hisz még fiatal vagyok, élni akartam még, ez a szörnyű baleset miért pont engem ért? Ámokfutók áldozata lettem Én, kik felelőssé váltak rövid életemért. Kedves Szeretteimtől is már innen búcsúzom, fájdalmatokat még csak enyhíteni sem tudom. Nincs már alkalmam megköszönni nektek, azt a sok jót , mérhetetlen szereteteket. Ne búsuljatok. Nekem már nem fáj semmi., Ha eljön az este, csillagként tudok Nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni, szívetek egy darabja voltam, mit nem lehet pótolni.
Sosem láthatlak többé, Sosem ölelhetlek többé, Sosem foghatom a kezed többé, Sosem símogathatom meg az arcodat többé, Egyvalamit tehetek: szerethetlek örökkön- örökké!
Valaki elment, akit szerettem. Valaki volt a mindenem. Búcsú nélkül itthagyott. Utána csak üresség maradott . Láttam őt nevetni, boldogan. Hallottam a legyszebb szavakat, Amiket ember csak mondhatott, De elment, s a szívem me gfagyott. Valaki meghalt, akit szerettem. Valaki magával vitte m indenem . "
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 4 napja.
Gyújtás oka: hiába várlak...hiányzol kisfiam
Ez a gyertya még 2 nap 23 óra 29 percig ég
Virágok, hogy tudtok nyílani? Madarak, hogy tudtok szállani? Gyerekek, hogy tudtok játszani? Az én fiam halott! Napfény, hogyan tudsz ragyogni? Csillag, miért tudsz fényleni? Mennyég, hogyan tudsz kékleni? Az én fiam halott! Hervadjatok virágok el, Mint ahogy én érette hervadok. Madarak, hulljatok le béna szárnnyal, Mint lehullott Ő, a legszebb madár, némuljon el az egész határ; Az én fiam halott! Zokogja bele a mindenségbe Egy fájdalmas, sikoltó ének: A dalok fia semmivé lett,
Az én fiam halott!
Akarjuk és hisszük, nem ennyi az élet,
S Te mosolyogva nézel ott fenn az égen.
Aludd örök álmodat békében, csendesen,
Lágy szellő öleljen kedvesen.
Elmentél, mielõtt felkel a nap Nem érinthette napfény sápadt arcodat. Elcsitult a madárzaj, a fák hallgatnak, Mélységes ûr maradt utánad. Elmentél oda, ahol minden végtelen, Fájdalmat hagytál itt a lelkemben. Nem nyílik már szemedben fényvirág, Hangod sem hallom többé már. Könnyeim gyászolnak, Ajkamon fájdalmas dal kél, viszi, röpíti utánad a szél. . .
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 4 napja.
Gyújtás oka: szívünkben élsz...
Ez a gyertya még 2 nap 23 óra 29 percig ég
Hogy milyen volt? Különb, mint a többi. Százszor is ezerszer is. . . És mennyi jót tudott volna tenni. Az ég is csak az ilyet szereti! Az ablakon át, ha a csillagokra nézel, Ő is ott van köztük valahol. Kérte az időt, de az meg nem állt. Hitvány győzedelmed ez! Ostoba vagy halál!
Egy szál gyertya, mely végig ég. Egy Élet, amely percek alatt véget ért. Itt hagytad azokat, kik szerettek Téged, De emléked örökre a szívünkbe égett! A múltba nézve valami fáj! Valakit keresünk, aki nincs már. A temető csendje ad Neked nyugalmat. Emléked szívünkben ÖRÖKRE MEGMARAD! Kicsordul a könnyünk állva a sírodnál, Mélységes a fájdalom, hogy örökre távoztál. Mi szólítunk. . . , a néma sír nem felel, DE SZÍVÜNKBEN ÖRÖKRE ITT LESZEL! ! !
Ott vagy minden nevetésben, A szerető ölelésben. Ott vagy minden hallgatásban, A néma kiáltásban. Minden percben és órában Itt vagy velünk. Tudom! Érzem! Bár a szemem nem lát Téged, De a szívem érez.
Szívünk lángja Érted lobban, de a Te szíved már nem felel. Lelkünk végtelen fájdalmában örökké létezel. Néma órák halk percei a szavaidat suttogják, Belül tudjuk, lelkünk még egyszer viszontlát. Távol vagy tőlünk, mégis oly közel, Mert a szívünk mélyén rejtettünk el.
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 4 napja.
Gyújtás oka: Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes a szem, hanem az, amit magunkban hordozunk szépen, csendesen. . .
Ez a gyertya még 2 nap 23 óra 28 percig ég
Hiányzol nagyon kisfiam, soha nem feledünk...
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 4 napja.
Gyújtás oka: örökké a szívünkben élsz kisfiam
Ez a gyertya még 2 nap 23 óra 28 percig ég
Pihenj békében és csendesen, az angyalok vigyázzák álmod. A lelked már odafönt van, de mi örökre a szívünkbe zártunk.
Ha egy könnycsepp gördül végig az arcunkon, Ez azért van, mert szeretünk és hiányzol nagyon. A könny és a szeretet édestestvér, Nem szeretet, ami egy könnyet sem ér. Ki sosem sír, az sosem szeretett, Mert a könny és a szeretet egy napon született.
"Már nincs holnap,
csak ennyi volt az élet.
Sirassatok csendesen,
mert Én a szívetekben élek. "
Nézem fényképedet, drága mosolyodat, könny áztatja arcomat, - így nem látlak már, mert szememet elfedi a homály. A hangodat sem hallom, mert hangos zokogásom, megtöri a csendet. . . Már csak egyre vágyom: hogy ott lehessek VELED! Hogy átöleljelek és elmondjam NEKED: - MENNYIRE, MENNYIRE SZERETLEK! ! !
| | | |
| |
Ezt a gyertyát anya gyújtotta Norbi, Kis Bekéért 4 napja.
Gyújtás oka: nyugodj békében kisfiam
Ez a gyertya még 2 nap 23 óra 28 percig ég
Itt vagyok, Anya, nézlek az égből Majd idefenntről vigyázok Rád Könnyeiddel én simítom arcod Eljut hozzám minden imád. Itt vagyok, Anya, ne félj, jól vagyok Testem elhagytam, lelkem szabad Felhőről felhőre ugrándozva Egy csodás világ felé halad. Hol nincs kín, bánat, égő fájdalom Csak szeretet és mennyei fény Itt vagyok, Anya, és egy sugáron Eljövök Hozzád minden nap én. Lelked érintem, álmod vigyázom Örködni fogok léted felett S örömmel nézek vissza a múltra Hiszen annyira jó volt Veled. Itt vagyok, Anya, suttogó szélként Harmatcsepp ként egy fűszál hegyén Szíved ha dobban. . . . . . velem lüktet Ezért amíg élsz itt leszek én!
Csak pár évet, pár hónapot, A végtelenben egy napot Alszol egyedül, gyermekem. Csak egyet álmodsz, és jövök, A földön itt misem örök, S melletted leszek újra én. És rád roskadok, Mindenem, Ott messze túl a Mindenen, Ott újra eggyé forradunk. Körülöttünk zeng a végtelen, De túl a földi életen Nem érhet többé semmi vész. S újra viselem gondodat, Csak még pár földi dolgomat Elvégzem, s aztán jövök. Addig az álmod szép legyen, A másvilági réteken Szebbek talán az álmok is. Aludj, aludj, s már ott vagyok, A végtelenben egy napot Aludjál addig, gyermekem.
| | | |
Új gyertya gyújtása
Beke Norbert oldala 
Gyertyái a térképen 
