Ezt a gyertyát
K. gyújtotta
Ottóért 1 napja.
Gyújtás oka: Elhunyt
Ez a gyertya még 5 nap 22 óra 9 percig ég
Halál! Légy átkozott, ki szertelenül aratsz, Mert ily fiatal lelket csak úgy elragadsz. Látod, a szülőknek meghasítod szívét, Hisz gyermekükben látták életük örömét. Gyász ül most a házra, melyben megjelentél, Hol egy ártatlan gyermeket végleg elveszejtél. Ki lesz már ezen túl a jó szülők vigasza? Ki lesz most már nékik az életben támasza? Ki mondja ezen túl: - játszhatnám még, anyám? Minden jóra nevelj, egyetlen, jó apám! Elment hát örökre a szülők büszkesége, Nélküle oly fájdalmas a napok szürkesége. Szülői szív fájdalma nem tud megnyugodni, Magzatuk sírjához kell most már kijárni. És ott búslakodni, folyton csak zokogni, Fájó panaszáradatot a kis dombra rásírni. - Nem foghatom kezed, egyetlen gyermekem, Nincs már vigasságom, nincs már fiam nekem! Vádollak hát téged, könyörtelen halál, Ki nagy szívfájdalmunknak okozója valál! Mért vitted el őt még, hisz nem véthetett neked, Mért van, hogy őt szemelte ki gonosz, sötét szemed? Igazságtalanságaid soha meg nem szűnők, Hát ezért is gyűlölnek a gyászoló szülők!
