Van ami elmúlt, de van ami még nem, Van aki alszik, de a szíve még ébren, Van aki elment, nincs más csak az emléke, Van az az út, ahol utána mennék, de... Az én időm tart most, neki menni kellett Az emlékét szorítod, de tudod, el kell engedd Minden nap vele vagy, benn a lelked mélyén, Egyszer úgyis együtt lesztek, talán a legvégén.....

drága édesanyánk!!

Mindig vidám, jó humorú, szerető férj.

A világ legklasszabb nagymamija volt.Állandóan sürgött - forgott,bicikli zett,vagy éppen húzta a kicsi kocsiját és bevásárolt. Terelgette az unokákat és feltétel nélkül szeretett mindenkit. Nyugodjál Békében,emléked szívünkben örökké élni fog. „A túlvilági réteken álmodj nagymami szépeket ! Álmodd , hogy fogom a két kezed és miénk lesz egyszer a végtelen ! Én is álmodom , hogy felhők felett lépkedel , csillagok fényénél alszol el , angyalok éneke ébreszt fel . Olyankor szememből könny pereg , mit megállítani nem lehet . Felkelek sírva , fényképedre borulok , elnémul minden , csak te és én vagyok . Emlékeimben elmerülve , megáll az élet , a szobád csendjében mintha sírna egy lélek.”

 

Emlékezünk Rád!