Édesapám, Kovács Jeromos Bukovinában, Hadikfalván született 1914. február 14. - én. 1939. januárban házasságot kötött Bíró Ágotával. A háború kitörése után a bukovinai székelyekkel együtt ( 5 falu népe, Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegits és Fogadjisten) bevagonirozták és Bácskába szállították őket, hogy véglegesen Magyar földön telepedhessenek le. Sajnos a háború végén Bácskából menekülnie kellett a családnak, édesapám sasbehívót kapott, ő a fronton, később fogságban volt. Édesanyám 1943- ban még Bácskában életet adott bátyámnak, majd 1945- ben már Fejérmegyében nővéremnek. A háború végén együtt volt már a család. Én 1954- ben születtem már Palotabozsokon. 1962- ben Szigetvár mellé, Becefára költöztünk. Édesapám egész életében egészséges volt, de 1972- ben hirtelen megbetegedett és 1972. május 1- én Pécsett a négyszáz ágyas kórházban 3 hét után leokémiáan meghalt. Nagyon szerettük, emléke szívünkben él.    HONLAP:  http://users. atw. hu/draracsi/kovacsjeromos. html     Édesapám emlékére Apám volt a legjobb játszótársam.   Így volt- e, vagy csak kitaláltam,   oly rég volt, az emlék már megkopott,   a játszótársam régen itt hagyott.   Apám volt a legjobb ember a világon.   Így volt- e? Hitemben így látom.   Csak egy kicsit Ő lehetnék - arra vágyom,   hogy én lehessek a legjobb a világon. (Horváth Miklós) https://youtu. be/Lmb65Y6HwPI Radnóti Miklós: Apámhoz az égbe (részlet)   Apám ott fenn az égbe! Gondolsz- e néha rám? Mert én sokszor bámulva a légbe. . . Elgondolom, hogy milyen kár. . . Hogy ily korán meghaltál. . . Apám! Apu meséld el nekem Milyen az élet odafent? Hallgattok-e szép zenéket? Ott is sír-e vajon a lélek? Testvéreid s nagymamám, vártak-e már odaát? Odafent is van-e álom? Sírodon, látod-e a sok virágot? Apu meséld el nekem, odafent milyen a csend? Fájt-e a lelked, mikor tested örökre megpihent? Apu meséld el nekem, van-e ott is szerelem? Egymáshoz bújik-e a lélek, születnek-e ott is nemzedékek? Apu meséld el, milyen a halál? Tényleg csillagként ragyogsz már reánk? Ha lelked más testébe száll, akkor is gondolsz-e reánk? Apu mesélj, van-e élet a halál után? Tényleg az angyalok vigyáznak-e ránk? Mesélj milyen az idő odafent? Kell-e kabát, mint idelent? Apu meséld el nekem  Odafent van-e szeretet? Vannak-e ott is gonosz lelkek? Vagy ők tényleg a pokolba mennek? Mondd, milyen a tél, az ősz a nyár? Tavasszal ragyog-e ott is a napsugár? Mikor a lelked a mennybe szállt, várt-e ott rád a boldogság? Apu meséld el nekem, ül-e könnycsepp neked is a lelkeden? Mondd, hogy csak álmodom Nevetünk mi még ezen a bús dalon. Apu mesélj kérlek, odafent kell-e majd félnem? Vagy ott is vigyázol reánk, ahogy azt tetted, egykor hajdanán? (Ismeretlen szerzőtől)  

Nyitva van a százados úr ablaka Barna kislány sírva sétál alatta Állj meg kislány érted dobog a szívem Nem tagadom hogy igazán szeretlek ..... A közlegény elesik a csatába Ki borul a barnakislány vállára Ha elesik szálljon áldás porára Mégse leszek százados úr babája!

 

család szerető szeretni valo dolgosember volt

A LEGJOBB APUKA. . . . . . .

5gyermekeik voltak csak2él

Szülei, Weisz Emil (Budapest, 1869-1950) és Bielitz Teréz (Pápa, 1883-Budapest 1945) Bécsbe költöztek, ott született meg három gyermekük: Lili Leonore (1915-1994), Edith Marie (1916-1996), aki az édesanyám és végül Franz Karl Weisz. A család 1926-ban költözött Budapestre. Mind a három gyermek ekkor kezdett magyarul tanulni a német birodalmi iskolában a Rottenbiller utca és Damjanich utca sarkán. A zsidó család jómódban élt a háború kitöréséig. Franz az érettségi után Svájcba, a zürichi egyetemre ment, ahol vegyészetet tanult. A háború alatt baloldali tevékenységet végzett, Svájcban a szintén emigráns dr. Szőnyi Tibor által vezetett az antifasiszta Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) létrehozásában vett részt. Lapot is kiadtak magyarul MNFF Közleményei címmel. Ebben Franz írásai Szebenyi néven jelentek meg. A felszabadulás után hazatért Jugoszlávián keresztül, hamis iratokkal. Itthon a Szabad Nép-nél és a Magyar Rádiónál dolgozott külpolitikusként, nyeltudása alapján külkereskedelmi feladatokat is ellátott az hazai élet normalizálása érdekében. A Rajk-perben másodrendű vádlott volt Szőnyi Tibor, és 1949-ben letartóztatták Franzot és vádat emeltek hazaárulásra hivatkozva. A kínzásokba majdnem belehalt, de nem ismerte el az el nem követett bűnöket és nem tett terhelő vallomást másokra sem. 1950. május 26-án végezték ki. 5 év múlva perújítási eljárás indult, és a Legfelsőbb Bíróság B.001287/1955. számú ítéletével Franzot minden vádpont alól felmentette. A 32 évesen, feleség és gyermekek hátrahagyása nélkül elpusztított, 5 nyelven beszélő vegyészmérnök életét az ítélet nem adta vissza. 

Nyugodj békében Laci(:

" Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem Elvámolta életem. Búcsú nélkül kellett elmennem Őrizzetek szívetekben! "

Azért tudott igazi családfő lenni, szerető férj, odaadó édesapa, nagypapa, mert mindene a család volt, a szeretett feleség és a két gyermek, az unokák, dédunoka, ők jelentették az életet a számára, szeretett velük lenni, azt szerette ha közös programok voltak, ha együtt volt a családjával. Sokat dolgozott és amikor volt egy kis szabadideje, akkor nagyon szívesen járt ki a toponári szőlőhegybe, a birtokra és ott foglalkozott a szőlőjével, valamint nagyon szívesen járt el horgászni is.   Szelíden hagyott itt bennünket, úgy ahogyan élte is az életét.   , , Kell ott fenn egy ország Mely talán ránk is vár Kell ott fenn egy ország Amit senki nem talál Kell ott fenn egy ország Mely bárkit átölel Kell ott fenn egy ország Amit sosem rontunk el"