Utóbb még kezedet fogtam,  
Szemedben a remény csillaga felragyogott,  
Mondd, hová tűnt álmod?  
Tényleg ilyen hamar szertefoszlott?  

Gondolsz- e ránk most?  
S vigyázol ránk majd örökké?  
Fogunk- e még találkozni,  
Ott fent, az Örök Fénynél?  

Rengeteg a kérdés,  
Mire nem tudjuk a választ,  
Csak a szív fáj még,  
S a fájdalom eláraszt.  

Nem tudom, jó- e ott neked,  
Csak azt tudom, hiányzol.  
Nem foghatom többé a kezed,  
Nem hallhatom többé hangod.  

Egy váratlan percben 
Életed véget ért,  
Mint vihar a rózsát,  
A halál tépte szét.  

De mind, kik itt maradtunk,  
Hiányodat látjuk.  
S a felhőkre nézve 
Néha még Rólad álmodunk. ♥