"Gondolok rád akkor is, mikor nem beszélek rólad.  
Ott vagy minden nevetésben, a szerető ölelésben.  
Ott vagy minden hallgatásban, a néma kiáltásban.  
Mikor fákon csiripelnek a madarak jelezvén,  
hogy ezzel is újra itt a tavasz.  
Ott vagy a nyíló virágokban, a reggeli napsugárban,  
A hajnali ébredésben, az éjszakai csendben.  
Ott vagy minden rezzenésben, az érintésben,  
A viharban hajladozó fákban, minden percben és órában.  
Itt vagy velünk, tudom. . . , érzem,  
Bár a szemem nem lát téged! "