Csillag vagy nékem, mely száll fenn az égen, Oly vonzó a fénye, mit nem érhetek el!

Álmomban látlak, s mindig várlak, mert amíg élek nekem csillag leszel!

 

Megcsillan egy könnycsepp fájdalomtól égő szememben,

nincs és nem is lesz olyan nap, hogy ne jutnál az eszembe!

22 vagy halott! Ma is csak azt kérdezem, hogy MIÉRT???? Miért kellett egy ilyen jó embernek, egy kedvesnek, egy viccesnek, egy segítőkésznek,  egy dolgosnak, egy precíznek, egy olyannak aki tele volt szeretettel. Jó férjnek, apának és nagyapának, vőnek, unokatestvérnek, barátnak  2 évig daganatos betegségben szenvednie és 59 évesen meghalnia? MIÉRT????

"Istenem súgd meg neki halkan,
lágyan szólj hozzá, hogy ne zavarjam.
Álmomban keressen meg engem,
még egyszer lássam, hadd öleljem meg.
Nem szólnék róla, hogy tönkretesz a bánat,
csak hadd lássam még egyszer az én Apukámat.
Had legyen nekem ez a legszebb álom,
Remélem tudja, hogy én minden nap várom..."

Ma 25 éve, hogy elmentél, de azóta is minden nap velünk vagy és szeretünk! Te nekünk nem haltál meg!

Apám ott fent az égbe! Gondolsz-e néha rám? mert én sokszor bámulva a légbe...Elgondolom milyen kár...
Hogy ily korán meghaltál...Apám! (Radnóti)