Szüleimnek első gyermeke voltam,

Mint a kinyílt rózsa, hamar földre hulltam.

Fiatal koromban jött a halál értem,

Angyalokkal vagyok odafenn a fényben.

Kórházi ágyamon leltem halálomat,

Jó anyaföldben aluszom álmomat.

A szülői szeretet, hazahozott engem,

Ahol, még a hant is könnyebb elviselnem.

Kérlek titeket, ne sírjatok értem,

Mert én már egy békés, jobb hazába tértem!

27 év ennyi, csak ennyi jutott Neki a földön, és nekünk Vele!