Született:
1952. 11. 26. Nagyecsed
Elhunyt:
2013. 07. 08. Mátészalka
Számomra Te sosem leszel halott,
örökké élni fogsz, mint a csillagok.
Drága jó szivét, két dolgos kezét
áld meg Atyám, s köszönöm, hogy Ö lehetett
az Én Édesapám
Ma egy éve, hogy itt hagytàl minket fàjdalom és kétejek között.
Még mindig anyira fàj.
Nyugodj békében dràga édes Apàm.
Szeretö lànyod Diàna
Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi,
S nyugalmadat nem zavarja senki.
Életed elszállt, mint a virágillat,
De emléked ragyog, mint a fényes csillag.
Lelked, mint a fehér galamb, csendesen messzire szállt.
Hiába keresünk, könnyes szemünk már többé nem talál.
De tudjuk, hogy a csillagok közt a legfényesebb te vagy,
Utat mutatsz, mert szívünkben örökké itt maradsz.
Édesapám sírjánál
Állok a sírodnál, merengek,
Fejemben emlékek keringenek.
Míg a sírod rendezgetem,
Apám, könnyem törölgetem.
Sírva gondolok mosolygó arcodra,
Biztonságot adó két erős karodra.
Erős voltál, nem panaszkodtál,
Némán tűrted a kínok- kínját.
Hervadtál, mint vázában a rózsa,
Szívemben nagy űr tátong azóta!
Nem haltál meg, itt vagy velünk,
Napról- napra emlegetünk.
Holtod után is szeretünk,
Nem! El soha sem feledünk.
Hantodon nyílik a szegfű, a rózsa,
Szívünkben nem halványul emléked soha.
Temetőben míg virul a virág,
Szomorúan gondolunk mi RÁD.
Számtalanszor kiáltanám,
Kisírt szemekkel: APUKÁM! ! ! !