Draga Nagyapa
Utóbb még kezedet fogtam,
Szemedben a remény csillaga felragyogott,
Mondd, hová tűnt álmod?
Tényleg ilyen hamar szertefoszlott?
Gondolsz-e ránk most?
S vigyázol ránk majd örökké?
Fogunk-e még találkozni,
Ott fent, az Örök Fénynél?
Rengeteg a kérdés,
Mire nem tudjuk a választ,
Csak a szív fáj még,
S a fájdalom eláraszt.
Nem tudom, jó-e ott neked,
Csak azt tudom, hiányzol.
Nem foghatom többé a kezed,
Nem hallhatom többé hangod.
Egy váratlan percben
Életed véget ért,
Mint vihar a rózsát,
A halál tépte szét.
De mind, kik itt maradtunk,
Hiányodat látjuk.
S a felhőkre nézve
Néha még Rólad álmodunk.
Tudod, én még várom a percet,
Hogy átölelsz majd és magadhoz szorítasz
Ígérem, vigyázok rád, emléked él szívemben,
Aludj édes Nagypapam én majd őrzöm álmodat!
Leila
"Egy könnycsepp a szemünkben Érted él,
Egy gyertya az asztalon Érted ég,
Egy fénykép, mely őrzi emléked,
S egy út, mely elvitte az életed.
A bánat, a fájdalom örökre megmarad,
Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad."