"Megállt egy szív, mely élni vágyott,
pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott.
Nélküled üres és szomorú a házunk,
és nem hisszük el,
hogy már Téged hiába várunk.
Csak az évek múlnak, feledni nem lehet,
hogy fiatalon tört ketté az életed.
Temető csendje ad Neked nyugalmat,
szívünk bánata örökre megmarad.
Vidám arcod nem látjuk többé,
de DRÁGA EMLÉKED szívünkben él örökké.

Balogh György és felesége

fájó szívvel emlékezik reád! ! ! !