Született:
1957. 09. 25. Martonos
Elhunyt:
2012. 04. 22. Magyarkanizsa
Ez a vers ma neki szól,
Talán látja valahol,
Hogy sóhajként szállok a széllel. . .
Ami szép, és ami jó,
És visszaadható,
Ő hozza el újra ma éjjel!
Mert ő az, aki vár,
mikor eljön az idő,
Hogy a múlt vele üzenhet nekem.
Tudom, ő az, aki,
bármit is hoz a jövő, velem él,
elkisér, s fogja a kezem!
Álmomban jártam ott,
Ahol ő jár, és én is láttam azt,
Amit ő lát,
S eggyütt mentünk, s összenevettünk,
Úgy , ahogy rég
Álmomban érzem, ő is érez!
Azt súgta:- nincs baj,
Minden szép lesz!
Igy van ez rendjén,
Még úgy is , hogyha fáj!
Hosszú útra ment és csillagok vezetik, vezetik utját, amig csak álmodik. Álmodjon egy öregkort, mely csodás és szép, álmodja meg azt , hogy még mindig velünk él. Sugják meg a csillagok üzenetünk, hogy nagyon SZERETJÜK, mondják meg azt neki, hogy SOHA NEM FELEDJÜK!
Arra gondoltam, elutaznék az égbe Oda, abba a távoli messzeségbe.
A mennyország kapuján bekopognék halkan,
Hátha lenne valaki, ki segitene rajtam.
Kinyitná az ajtót egy meseszép Angyal,
Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal.
Vállain szárnyak, glória a fején
Angyal ő valóban, Isten mezején.
Megkérdezné tőlem:Hát te honnan jöttél?
Hisz még élsz, itt mit keresnél?
Elmondanám neki, hogy a sziv szavát követtem,
Mert ideköltözöt, kit oly nagyon szeretem.
Nem birom már nélküle, csak látni szeretném
Könnyes szememmel magamhoz ölelném.
Megcsókolnám arcát, kezét, lépte minden nyomát,
Csak hadd lássam egy percre csodás mosolyát.
De az Angyal igy szólt:Menj haza
Kit szerettél, már itt az othona.
Látni fogod Őt, csak hunyd le szépen szemed,
S akkor biztos rögtön észreveszed.
Azóta én csukott szemmel járok,
Mindenél szebb az amit igy látok.
Mert már Ő is egy meseszép Angyal,
Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal!
Első gyertya meggyújtva: 2012. 04. 26.
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Gyertyái(0 db) 
Oldala