Született:
1957. 02. 21. Igal
Elhunyt:
2011. 03. 31. Budapest
Annyira hiányzol, hogy belehal a lelkem,
hisz te vagy az, kit a legjobban szerettem.
Arcodon a mosoly minden nap tündökölt,
s álmaimban még most is fel- felröpül.
Minden napomon emléked él bennem,
habár mostanra egyre elszínezettebbe n.
Az emlékek tömkelege nem zúdul rám,
a felejtés átka kínoz engem már.
Mily nagy szomorúság, mit akkor éreztem,
az elmúlás súlyos szele suhantott meg engem.
S az, hogy te nem vagy, egyre jobban fájt,
ezért életem csak bukdácsolva járt.
Köszönöm, hogy ennyire szerettél,
s hogy mindig szeretettel neveltél.
Köszönöm ezt a huszonegy évet,
melyben naponként láthattalak téged.
Megtanítottál, hogy kitartó legyek,
s hogy az akadályokat gond nélkül átvegyem.
Te teszel erőssé a napjaim során,
emléked ereje is éltet engem már.
Habár, itt e földön nem láthatlak téged,
majd láthatjuk egymást, ha az életemnek vége.
Kézen fogva, sétálva az aranyutcán,
elmesélem tetteim, hogy büszke lehess rám.
Első gyertya meggyújtva: 2012. 04. 03.
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Gyertyái(0 db) 
Oldala