A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Esőcsepp pereg az ablakon, Könnycsepp csordul le az arcomon. Gondolatom messze száll, Édesanyám oly távol már. Kalandozom a múltban, Drága gyermekkoromban .
Gyermekként védett, mindig megértett. Jobban ismert mindenkinél, Mindig éreztem a szeretetét. Jó szíve vezette, mi voltunk az élete értelme.
De sors kegyetlen volt, Mert oly korán elrabolt! Űrt hagytál magad után, Melyet semmi sem pótolhat már!
Életem nélküled élem, És a sorsot nem értem! Miért volt oly kegyetlen? Miért rabolt el ily korán tőlem? ! Még élek szeretni foglak anyukám!
Első gyertya meggyújtva: 2011. 11. 02. Gyújtotta: Farkas Éva