Született: 1922. 06. 26. Budapest

Elhunyt: 2003. 02. 28. Szolnok

Édesanyám sokat szenvedett, nehéz sorsú asszony volt. A férje nem tért vissza a 2. világhborúból, elvesztette a szüleit is. Életét a tanítás, a tanítványai sorsának egyengetése töltötte ki. Csodálatos bensőséges kapcsolat fűzte a második házasságából született fiához és a lányunokájához, Erikához. Kolos unokája nevezte el Epinek, élete végéig így szólítottuk. Igazságszeretet e és tenniakarása példaértékű volt. Csodálatosan főzött, fortélyait egyikőnk sem tudta ellesni tőle, utánozhatatlan volt. Őrizzük és csodáljuk emlékét!