Egy nagyon jó és nagyon értékes embert veszítettünk el. . . Felfoghatatlan! . . .
Drága jó férj, gondoskodó apuka és rettentő jó nagypapa volt, aki imádta a családját, gyermekeit, unokáit. . . Másoknak nagyon jó barát, rokon, kolléga, ismerős, vadászcimbora. . . Közvetlensége, vendégszeretete , jelleme mindenkit azonnal megfogott. Azt a gyönyörű hagját, a rengeteg népdalt, magyar nótát amit tudott, mind magával vitte. . . Ha nem énekelt, fütyült. . .
Betegsége nem kímélte, az űr amit hagyott feldolgozhatata tlan. . .
Hamvait szűk családi körben szórjuk szét a Bükkben, ahol annyira nagyon szeretett vadászni. . .
" Nem haltam meg, csak álmodni mentem.
Nem hagytam itt senkit, csak előre mentem. "