Bizony kemény lenne,

Hiszen ami a szívén volt, 

A szájára is vette.

Arany kezei alatt készültek a finom falatok,

El tanulni minden technikát sajnos már nem tudok.

Csillogtak szemei mikor valakit meglátott,

Szerencsére a szívében sok haragot nem tartott. 

Fájó szívvel gondolunk rá,

Torkunk is elszorul,

Hogy egy ilyen áldott embert,

Az élet csak így elsodort. 

Viszont amíg élünk,az emlékét tovább visszük,

Úgy nőnek fel gyermekeink,hogy tudják,itt van köztünk! 

Álmai legyenek nyugodtak és szépek, miattunk aggódnia tudja jól,hogy nem kell. 

Hiányzol minden percben,boldog pillanatban,mert a világnak tudnia kell,hogy milyen voltál Katika! "






,,Drága Fiam,

Most hozzád szólok,

Tudom jól,hogy fáj,

Hogy hiányzom.

Tudom,hogy félsz mit hoz a jövő,

Tudom,hogy hatalmas még benned az űr. 

Drága Fiam,rendben leszel,

Fájni fog még,de fájnia kell! 

Veled leszek a boldog percekben,

Veled leszek, bármikor kellek!

Drága Fiam, 

Ne sírj értem.

Így történt,

Így hozta az élet. 

Nem tűntem el,én melletted vagyok,

A legfényesebb csillag vezet téged,

Mert az én magam vagyok!"


Drága jó Kati anyus egy olyan anyós volt,akit minden menyecske csak kívánhat magának! 
A környékbeli gyerekek kacsamamája, a központi bulik állandó díszvendége. Egy olyan ember,akihez beugrottál egy kávéra és mire észbe kaptál már késő este volt. Mindig volt egy jó szava az emberhez, de ami a szívén volt,az meg is mondta,kerek-perec. 
Elmondhatlanul szerette gyerekeit,unokáit,rokonait,barátait és gyerekeiként szeretett környékbeli fiatalokat. Nyugodjon békében!