Született: 1954. 12. 12. Velény

Elhunyt: 2000. 11. 04. Baksa

Édesapám, 46 évesen hunyt el szívinfarktusba n. A fájdalom örök, nagyon hiányzik. . .

" . . . Apu, most elmondom Neked, amit úgyis tudtál, bízom benne, bár nem volt szavakba öntve, hogy erős karó voltál nékem sorsom orkános szelében. Hajóm alatt Te voltál a hullám, s árbócomon a vitorla, mi sérült életemet gyengéden biztonságos partra sodorta. Fészek voltál, ahová vissza- szállhatott lelkem, ez az örök vándorló madár, s röptettél, mikor hivott a látóhatár. Nem kérdeztem meg soha Tőled, hogy beváltottam- e reményeidet, mikor kóborlásaimra idulva arcomra csókoltál útlevelet. Nem mondtam el soha, mit álmodtam, pedig álmaimat is Tőled kaptam, most már tudom, mert úgy váltak valóra mintha abban is a Te kezed volna. Most felnézek, és kinyitom az eget még egy percre, hogy elmondjam Neked, hogy megnyugtassalak , nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a lelkembe zárva, s most én őrizlek, védelek, míg felettem is elszállnak a hűtlen évek. S mielőtt bezárulna az ég, még két szót felkiálltanék, mit ritkán mondtam, azután elengedlek: Apu, szeretlek! "
(Mecsek Zsusza - Neked apu! )