Szeretett nagypapám, odaadó férj, példás apa, após és csodálatos nagyszülő volt. Remek kézügyességgel áldotta meg az Isten. Ezermester volt, szakmáját tekintve kádár. Anti bácsi a közösségi összetartás kiemelkedő alakja, stabil, biztos pont volt mindenki számára. A kitartás, kreativitás, szorgalom, becsületesség és önfeláldozás jellemezte. Egész életét családjának szentelte, rengeteget dolgozott annak érdekében, hogy szerettei semmiben ne szenvedjenek hiányt. Mindenki vidám, humoros, rendíthetetlen embernek ismerte, szerette és tisztelte. 

Rendkívül nehéz küzdelem van mögötte, nem is küzdelem, hanem háború. Bár lehet -e háborúnak nevezni, melyben az ember fegyvertelenül, védtelenül áll és lehet-e háborút nyerni olyan ellenséggel szemben, amely láthatatlan. Nagypapám, 1939. április 11.-n született Vecsésen és ugyanitt - szülővárosában - 2017. november 19.-n hunyt el a rákkal való küzdelmben. Szíve utolsó pillanatig harcolt, még akkor is, mikor már szervei feladták a harcot. Végtelenségig kitartó a betegséget zokszó nélkül viselő bajnok volt, emberi méltóságát utolsó utáni pillanatig megőrizte. Ő volt a csata mindenkori hőse! Nyugodjon békében!